Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Akadémia | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia
 
 
 
MÚOSZ: a kétharmados felhatalmazás nem írhatja felül az alkotmányos elveket
2010. július 13. kedd, 12:02
„A rádió és a televízió alkotmányos működésének feltételeként a törvénynek ki kell zárnia, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmaira meghatározó befolyást gyakoroljanak.” Egyebek mellett ezzel az Alkotmánybírósági határozattal érvel a MÚOSZ Elnöksége a közmédia-szabályozás zárószavazás előtt álló tervezete ellen.
A MÚOSZ vezető testülete az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságához eljuttatott levelében újra társadalmi vitát sürgetett a kormány médiatörvény-csomagjának zárószavazás előtt álló elemeiről. A közmédia és a médiafelügyelet szabályozásáról szóló javaslatokról kialakított álláspontját az Elnökség az alábbi levélben fejtette ki. A szöveget változtatás nélkül, teljes terjedelmében közöljük.

L. Simon László
Magyar Országgyűlés
Kulturális és sajtóbizottság
Elnök

Tisztelt Elnök Úr!

Tekintettel arra, hogy a dr. Cser-Palkovics András és Rogán Antal képviselő urak által benyújtott, „A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról”, „A Nemzeti Média – és Hírközlési Hatóság tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról”, továbbá „A Közszolgálati Közalapítvány felállításáról” címet viselő önálló képviselői indítványok végszavazását az Országgyűlés elhalasztotta, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Elnöksége – továbbra is szorgalmazva a társadalmi és a szakmai viták megtartását – az említett javaslatokkal kapcsolatban a közmédia-szabályozásra koncentráló alábbi észrevételeket juttatja el az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságához.

A sajtó szabadságáról szóló alkotmányi rendelkezés (61.§) tartalmát az alkotmánybíróság gyakorlata alakította ki. Eszerint: „A rádió és televízió alkotmányos működésének feltételeként a törvénynek ki kell zárnia, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhassanak.” (37/1992/VI.10. AB)

Ha a jogi szabályozás e kritériumot nem elégíti ki, akkor ellentétes az Alkotmánynak a sajtó szabadságát elismerő, és annak védelmét előíró rendelkezésével.

„Az állami szervektől való szabadság követelménye – a műsorok tartalmát illetően – a törvényhozással és a kormánnyal szemben egyaránt fennáll. Mindkettő ki van téve a nyilvános kritikának és a társadalom azon keresztüli ellenőrzésének. Ezért egyiknek sem lehetnek eszközei a rádióban és televízióban közzétett vélemények tartalmi befolyásolására. Az Országgyűlés meghatározó tartalmi befolyása a rádióban és a televízióban éppen úgy alkotmányellenes, mint a kormányé.” (37/1992/VI.10. AB)
A MÚOSZ Elnökségének álláspontja szerint a sajtószabadság ezen értelmezései és a benyújtott törvényjavaslatok között az alábbi ellentmondások rögzíthetők.

I.

„A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról” szóló, T/360 irományszámú javaslat szerint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki. A miniszterelnök által kinevezett elnök egyben a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnökjelöltje.

Az elnök(jelölt) személyére ezen keresztül a Médiatanácsra a kormánynak (a kormányfőnek) jelentős befolyása van: megválasztása esetén a jelölés tényével.

Meg nem választása esetén ugyanezzel, és azzal, hogy a Hatóság elnökeként ő hívja össze és vezeti le a Médiatanács üléseit.

A fenti funkciót „teljes jogú elnökévé történt megválasztásáig” mint a kormányfő jelöltje tölti be, ami a befolyás személyétől és kinevezőjétől eredeztethető továbbvitele akkor is, ha a döntéshozatalnak nem lesz részese.

Amíg őt meg nem választják, a Médiatanács elnök nélkül működik, ami más megoldás híján a személyét érintő befolyás keresztülvitelének újabb eszköze.

Külön taglalandó a Médiatanáccsal, illetve annak elnökével kapcsolatban, de a közmédiumok működésével általában is összefüggő alapkérdés, a 2/3-os többség kezelése. Azaz most és konkrétan az, hogy tipikus esetben, tehát a Médiatanács elnökének kétharmados megválasztásával, a miniszterelnöki befolyás megszűnik-e: a parlamenti többség pozitív értelemben felülírja-e, mintegy utólagos törvényesítéssel közömbösíti-e a miniszterelnöki jelölést?

A kétharmados felhatalmazás tényével, de általában is: a közmédiumok működőképességének biztosítását megteremtő konstrukció létrehozása, másfelől az alkotmányosság fent említett kritériumainak betartása – ezek ellentmondása – új dimenzióban jelenik meg.
A közmédiumok működésének elvei és gyakorlata a rendszerváltozás óta a parlamenti erőviszonyokhoz kötve igyekezett megoldást találni, azaz ellensúlyokat is létrehozni. A kétharmados parlamenti többség ezeket az eddigi – ellentmondásosan, esetenként kontraproduktív módon működő – ellensúlyokat automatikusan megszüntette. A mindenkori kormányzatnak kiemelt szerepe, lehetősége és felelőssége van a közmédiumok működtetésében. Ugyanakkor a kormányalkotó erők felhatalmazása nem jelentheti a közmédiumokra vonatkozó alkotmányossági elvek felülírását, megsértését: „A rádió és a televízió alkotmányos működésének feltételeként a törvénynek ki kell zárnia, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmaira meghatározó befolyást gyakoroljanak.”

A tervezetnek, különös tekintettel a kétharmados többségre, e kizáró feltételnek a helyzethez igazodó új megoldásokkal kellene megfelelnie. Ezzel szemben a befolyás erősödése és a kontrollok kiiktatása rögzíthető, nemcsak szervezeti, hanem közvetlenül vagy közvetve tartalmi kérdésekben is.

II.

Van-e a Médiatanácsnak tartalmi kompetenciája, illetve közvetlenül vagy közvetve befolyása?

– A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat a Médiatanács Panaszbizottsága bírálja el, ami tartalmi befolyás.

– A Médiatanács közvetett befolyása érvényesül a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumán keresztül, amelynek 3-3 tagját a kormánypártok illetve az ellenzék jelöltjeiből az Országgyűlés választja, az elnökét és egy tagját a Médiatanács delegálja. A tervezet szerint a kuratórium döntéshozatali mechanizmusában szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök által jelölt elnök szava dönt. Ugyanakkor:

– A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói felett a munkáltatói jogkört a Kuratórium gyakorolja. Ez lehetőség a tartalmi kérdések befolyásolására.

– Az éves gazdálkodási és pénzügyi terv jóváhagyása a Kuratórium hatásköre. Lásd a fentieket.

– A Közszolgálati Kódexet a Közszolgálati Testület módosíthatja, a módosítás a Kuratórium jóváhagyásával válik hatályossá.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a Médiatanács közvetlen vagy közvetett befolyása érvényesül.

III.

A tervezet „Közszolgálati Kódex, Közszolgálati Testület, Jelölő szervezetek” cím alatt a fent írt befolyások korlátozására a Közszolgálati Testületet jelöli meg, mint a társadalmi felügyelet biztosítóját. A testület folyamatosan figyelemmel kíséri ugyan a Közszolgálati Kódexben foglaltak végrehajtását, de pusztán évente egyszer véleményezi a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóinak saját értékelésük szerinti beszámolóit, szemben a fent leírt pozíciójú közalapítványi kuratórium kvázi folyamatos működésével.

Az egyetlen befolyás-korlátozásra, ez esetben társadalmi ellenőrzésre hivatott testület versus a közalapítványi kuratórium helyzetében feltűnő aszimmetria rögzíthető.

IV.

További észrevételünk az úgynevezett helyi, pontosabban az önkormányzati vagy részben önkormányzati finanszírozású médiumok összességét illeti.

A tervezet a médiának ezt az igen jelentős szeletét nem érinti, noha a részben vagy egészen adókból finanszírozott médiára a közszolgálati kritériumoknak ki kellene terjedniük, azok függetlenségét a közszolgálati keretek között lenne szükséges szabályozni.

A médiatörvény-csomagnak „a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló” ötödik eleméről a Kulturális és sajtóbizottság által megnyitott társadalmi vita keretében fejtjük ki véleményünket.

Üdvözlettel:
dr. Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke
muosz.hu
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek