Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Akadémia | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia
 
 
 
Az Alkotmánybíróságon támadta meg a MÚOSZ a titoktörvényt
2010. október 13. szerda, 17:20
A MÚOSZ álláspontja szerint a „minősített adat védelméről” az előző kormányzat idején – az MSZP és a Fidesz képviselőinek egységes támogatásával – elfogadott törvényből a közérdekű adatok nyilvánossága mint alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak. A MÚOSZ beadványát az alábbiakban változtatások nélkül, teljes terjedelemben közöljük.
A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának
1015 Budapest, Donáti u. 35-45.

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Magyar Újságírók Országos Szövetsége (1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/A., képviseli: dr. Eötvös Pál elnök) az alábbi utólagos normakontroll iránti

i n d í t v á n y t

terjesztjük elő.

Indítványozzuk, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló Alkotmánysértést követett el azzal, hogy a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény elfogadásakor

1. nem biztosította, hogy a minősített adattá minősítés tartalmi feltétele legyen, hogy az adat minősítéséhez fűződő közérdek nyilvánvalóan nagyobb, mint a hozzáférhetővé tételéhez, illetve nyilvánosságához fűződő közérdek;

2. nem tiltotta meg, hogy titokká minősítés kizárólag jogszabálysértés vagy adminisztrációs hiba, illetve a hatékonyság hiányának leplezése, a verseny elkerülése, vagy kizárólag valamely személy vagy szervezet jó hírének védelme érdekében történjék;

3. nem biztosította, hogy a minősítés megszüntetése érdekében bárki kérelmet terjesszen elő, illetve hogy a minősítés indokoltságát hatékony bírósági eljárás vizsgálja felül, és hívja fel az Országgyűlést jogalkotói feladatának teljesítésére.

Indokolás

A Magyar Köztársaság Alkotmánya 61. §-a védi a közérdekű adatok megismerésének jogát. Ez a jog alkotmányos alapjog, amelynek korlátozása csak akkor alkotmányos, ha más alkotmányos alapjog védelme érdekében szükséges, és a korlátozás nem okoz aránytalanul nagyobb hátrányt, mint az azzal elért előny.

A közérdekű adatok nyilvánossága nem korlátozható csupán azokra az adatokra, amelyeket az erre jogosult szervek diszkrecionális jogkörükben eljárva nem minősítettek titokká. A titokká minősítés tehát nem egy elkülönült adatfajtát hoz létre, hanem szükségképpen a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozásaként értelmezhető.

Az állam működésével kapcsolatban keletkezett információk titokká minősítése jogállamban is lehet alkotmányosan indokolt, azonban a titokká minősítésnek indokoltnak kell lennie, a minősítéssel szemben pedig lehetőséget kell adni az érdemi bírói jogorvoslatra.

Mindez egyértelműen levezethető az Alkotmánybíróságnak a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatban kialakított gyakorlatából: „a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozása csak akkor alkotmányos, ha az nem csupán formális szempontokon nyugszik, hanem a korlátozással szemben tartalmi követelmények is érvényesülnek, s a korlátozás addig marad fenn, amíg azt a tartalmi követelmények indokolják. A közérdekű adatok nyilvánosságához való jog szükséges és arányos korlátozása továbbá akkor garantálható, ha a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tényleges tartalmi felülvizsgálata is biztosított. A nyilvánosságkorlátozás bírói kontrollját az Avtv. 21. §-a teszi lehetővé. A bírói felülvizsgálat az Avtv. 19. § (5) bekezdése szerinti nyilvánosságkorlátozással kapcsolatban csak a törvényi rendelkezésben rögzített formális szempontok felülvizsgálatára terjed ki. A nyilvánosság indokolatlan korlátozásának tilalmát érvényesítő, a korlátozást kizárólag a kényszerítően indokolt esetekre szűkítő, azaz a nyilvánosságkorlátozás tartalmi feltételeit meghatározó garanciák hiányában a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozása ellen nincs érdemi jogorvoslat, az csak formálisan érvényesül. A nyilvánosságkorlátozás kényszerítő indokainak, illetve az annak felülvizsgálatára irányuló jogorvoslatnak a hiánya a közérdekű adatok megismerésének, vagyis a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó alkotmányos jognak az adatkezelő szerv diszkrecionális döntésétől függő, indokolatlan korlátozását teszi lehetővé.” [12/2004 (IV. 7.) AB-határozat]

A 2009. évi CLV. törvény ugyanakkor nélkülözi mindezen garanciális elemeket. Megjegyezzük, hogy az Országgyűlésnek T/6147. számon 2008. augusztusában benyújtott eredeti törvényjavaslat még tartalmazta őket, ami egyben azt is alátámasztja, hogy az előterjesztő álláspontja szerint sem volt (és azóta sincs) a jogrendszerben más olyan előírás, amely ezen elemeket pótolná.

Megállapítható tehát, hogy az Országgyűlés által megalkotott törvény szabályozza ugyan a titokká minősítés feltételeit és eljárásrendjét, de a közérdekű adatok nyilvánossága mint alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak. Erre tekintettel az Országgyűlést mulasztásban megnyilvánuló Alkotmánysértés terheli.

Budapest, 2010. október 1.

Tisztelettel:

Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Képv.:
Dr. Eötvös Pál elnök
muosz.hu
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek