Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Akadémia | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia
 
 
 
Átadták a MÚOSZ életműdíjait és szakmai kitüntetéseit
2009. március 13. péntek, 18:05
Tíz hazai és két határon túli újságíró vehette át az Aranytollat ma délután a MÚOSZ sajtónapi ünnepségén. Az életműdíjnak számító elismerés mellett egyebek mellett átadták a Németh Gyula sportújságíróról és a Virág F. Éva kulturális újságíróról elnevezett díjakat is.
A Ráday utcai FilmesHázban tartott megemlékezésen beszédet mondott Szilágyi Ákos esztéta, irodalomtörténész, költő. [A sajtószabadságot a cenzúra utáni korban fenyegető veszélyekről szóló, „ünneprontó” beszéd teljes szövege az eMasán olvasható – a szerk.]

Az ünnepi műsor keretében Hirtling István Jászai-díjas színművész Vörösmarty Mihály „A magyar hadseregről. Petőfihez” című publicisztikáját olvasta fel, fuvolán közreműködött Vámosi-Nagy Zsuzsa. [A publicisztika 1848 szeptemberében Kossuth Hírlapjában jelent meg. Vörösmarty írásában az őt versben megtámadó Petőfi soraira reagál. A publicisztikát és a verset a cikkünk alatti linkre kattintva elolvashatják – a szerk.]

ARANYTOLLAT KAPTAK:

Ajtai Andor György
Ajtai Andor György szakmai tevékenységének hat évtizede alatt hozzávetőleg húsz szerkesztőségben dolgozott újságíróként, szerkesztőként, főszerkesztőként. Dolgozott ifjúsági lapokban: Pajtás, Fiatalok, Szocialista Fiatalok, Magyar Ifjúság. Honvédségi lapokban, napilapokban: Hétfői Hírek, Esti Hírlap, Népszava, Expressz. Képes hetilapokban: Falusi Vasárnap, Gazdasági Magazin. Évekig volt a Magyar Filmhíradó főszerkesztője, a Külügyminisztérium Sajtóosztályának munkatársa, követségeken sajtóattasé. A MÚOSZ-ban dolgozott választott vezetőként és önkéntesként is. 15 éven át az Újságírók Sportegyesületének elnöke volt, éveken át szervezte a színész-újságíró sporttalálkozókat. Pályája végén külföldi tudósítóként dolgozott. Ma is aktív: tanácsadó-szerkesztője egy budapesti lapkiadónak.

Bodor Ferenc
Bodor Ferenc 1967-ben lett a Vas Népe tudósítója, majd 1972-ben – már belső munkatársként – a sportrovat vezetője, egészen a néhány évvel ezelőtti nyugdíjazásáig. Az általa vezetett rovat a megyei napilapok sorában a legjobbak közé tartozott. Húsz évig volt a Népsport (később Nemzeti Sport) Vas megyei vezető tudósítója. Írásai megjelentek a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Mai Nap és a Blikk hasábjain. Az egyetlen olyan vidéki sportújságíró, aki két olimpián –Barcelonában és Atlantában is – akkreditált tudósító volt. Negyedszázada tagja a MÚOSZ Sportújságíró Szakosztálya, illetve a jogutód Magyar Sportújságírók Szövetsége elnökségének. Javaslatára és szervező munkája nyomán jött létre a megye Sportsegély Alapítványa, gyűjtő és szervező tevékenységének eredményeképpen tíz éve megalakult a Sportmúzeum Egyesület. Tizenkét évig irányította társadalmi munkában a Haladás női röplabda szakosztályát, ebből hat idényt az NB I-ben. Magánkiadású könyveiben feldolgozta Vas megye sporttörténelmét, a tavaly megjelent, Vasi (s)portrék című kötetében másfél száz kiemelkedő szereplő életútját rögzítette.

Kaán Zsuzsa
Kaán Zsuzsa Magyarországon az egyetlen szakújságíró, aki a táncművészettel évtizedek óta aktívan foglalkozik. Maga is balettet tanult, a budapesti színházakban és tv-show-kban éveken át balerinaként dolgozott. E mellett matematikai középiskolai tanári, filozófiai előadói diplomát szerzett. Szakdolgozatát táncművészetből írta. Filozófiát tanított a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen és a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen. Az Állami Balettintézet (majd a Magyar Táncművészeti Főiskola) tánctörténeti tanára, tanársegédje, adjunktusa volt. Érettségi tárggyá, majd főiskolai államvizsgává fejlesztette a tánctörténetet. 1970 óta rendszeresen publikál kizárólag tánccal kapcsolatos írásokat napi- és hetilapokban, valamint kulturális folyóiratokban: körülbelül 1200 kritikája, portréja, tanulmánya jelent meg. A Táncművészetnek 1991-től főszerkesztője, 1992 óta kiadója. 2000 óta főszerkesztője és kiadója az Élet & Mozdulat című komplex testkultúra magazinnak. 2006-ban létrehozta a Táncvarázs című verseny-és divattánc magazint, amelynek kiadója. Ő jegyzi a Révai Új Lexikon balett-vonatkozású cikkeit. 2006-ban SEREGI címmel, a magyar táncművészet zseniális koreográfusáról nagysikerű könyve jelent meg.

Martin József
Martin József pályáját a Magyar Nemzet külpolitikai rovatánál kezdte 1967-ben. 1982 és 1986 között a lap moszkvai tudósítója. A rendszerváltást követően, 1990-ben a Magyar Nemzet főszerkesztője lett, ám erről a posztról a lap hangvételének megváltozása miatt távozni kényszerült. 1994-ig a Magyar Nemzet párizsi tudósítójaként dolgozott, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa lett. 1997 és 1999 között újra a Magyar Nemzet főmunkatársa, ezután a Privát Profit nemzetközi szerkesztője. 2001-től a Vasárnapi Hírek vezető szerkesztője, újabban állandó munkatársa. Újságírói-szerkesztői munkássága mellett önálló köteteket is jegyez, továbbá tanítja is az újságíró szakmát. Az egri Eszterházy Károly főiskolán tíz éve a Kommunikációs tanszék vezetője. Tagja a Magyar Pen Clubnak, nyolcadik éve az Európai Újságírók Szövetsége Magyar Tagozatának elnöke.

Galériánk megtekintéséhez kattintson a képre!
Fotó: Bakró Nagy Ferenc

Moldován Tamás
Moldován Tamás kamaszként már rádiózott, majd fiatalon a Népszava munkatársa lett. Pályafutása is elsősorban ehhez a szerkesztőséghez kötődik, szakterületének, a közlekedési újságírásnak meghatározó alakja. Már a 60-70-es években a szakma élvonalába tartozott, később kiadóvezetői státuszba került, az újságírással azonban mind a mai napig nem szakított. Szakkiadványokat, magazinokat szerkesztett, kiemelkedő szerepe volt a Forma-1 magyarországi elfogadtatásában. A Magyar Sajtófotó-kiállítás teljes anyaga könyv alakban – Az Év fotói címmel – az általa alapított VIVA gondozásában jelenik meg.

Paulovits Ágoston
Tavaly volt 50 esztendeje, hogy Paulovits Ágoston újságíró lett. Végigjárta a szakma valamennyi lépcsőfokát. Első munkahelye az Észak-Magyarország szerkesztősége volt, itt munkatársként kezdett, majd rovatvezető, szerkesztő és főszerkesztő-helyettes lett. 1976-ban a Magyar Rádió elnökének javaslatára a Miskolci Rádió stúdió-, majd szerkesztőségvezetője lett. Irányításával az egymegyés rádióból hamarosan körzeti, nemzetiségi szerkesztőség lett. Jó kapcsolatot alakított ki a szomszédos kelet-szlovákiai rádiókkal. 1994-ben, nyugdíjazása után a Déli Hírlap napilap médiaigazgatójaként folytatta az újságírást. Amikor a Déli Hírlap egyesült az Észak-Magyarországgal, az Inform Médiánál dolgozott tovább: a mai napig a térség megyei napilapjainak pályázati oldalait szerkeszti, emellett rendszeresen publikál ezekben az újságokban. A MÚOSZ alapító tagjainak sorába tartozik, a szövetségben több választott tisztséget is vállalt. Nagy gondot fordított az utánpótlás nevelésére. Az Észak-Magyarország keretén belül 1972-től két éven át szervezte az újságíró stúdiót: a stúdió résztvevői közül ma sokan az országos és helyi médiákban dolgoznak.

Rédei Ferenc
Rédei Ferenc a Népszava, majd később a Népszabadság legendás fotórovatvezetője, aki nemcsak ragyogóan képszerkesztette a nagynevű napilapokat, hanem kiváló fotográfusokat is nevelt maga körül. Szinte nevezhetjük, iskolának is, amit teremtett. Tanítványai ma már meghatározó lapok képszerkesztői, vezető fotográfusai. Mások mellett: Szlukovényi Tamás, a Reuters fotóigazgatója; Fejér Gábor, a Népszabadság képszerkesztője vagy Kiss-Kuntler Árpád, a HVG képszerkesztője. A legnehezebb időkben is számára csak az elvégzett munka volt fontos, híres volt arról, hogy protekcióval nem lehet bekerülni az általa vezetett rovatokba. Nemcsak mint rovatvezető, hanem mint fotográfus is ismert volt, ragyogó képeket készített.

Sebes Tibor
Sebes Tibor külpolitikai újságíróként indult a pályán, majd 1974-től, húsz éven át a Világ Ifjúsága, valamint a Világjáró és az Atlasz Plusz munkatársaként tevékenykedett, később –1994-ig – a Füles magazin szerkesztője volt. Sikeresen oldotta meg azt a feladatot, hogy a lap koncepciójának, tartalmának és megjelenésének folyamatos javításával tovább örökítse a szórakoztatásnak Magyarországon az utóbbi évtizedekben kialakult és európai színvonalat elért hagyományait. Széleskörű tapasztalatait – cikkeiben és számos könyvében – közvetlen, mégis precíz stílusban közvetíti. Sebes Tibor a viszonylagosan zárt Magyarország egyik legviláglátottabb utazója volt. Az újságírásban eltöltött – és tervei szerint folytatódó – 60 éve érzékelhető nyomot hagyott, főleg azokban, akik kitekintésre vágytak, akik újat szerettek volna megtudni arról, hogy mi történik a világban, akik tárgyszerű, hiteles képet kívántak kapni a Magyarországról korábban elérhetetlen kultúrákról, eseményekről, emberekről.

Serény Péter
Serény Péter csaknem fél évszázadon át dolgozott a magyar sajtóban és csupán két munkahelye volt: 1959 és 1970 között az Esti Hírlap, azt követően a Népszabadság, ahonnan 2001-ben ment nyugdíjba, de 2007 elejéig olvasószerkesztőként továbbra is aktívan dolgozott a lapnál. A tények tisztelőjeként mindig pontosan, a részletekre kínosan ügyelve, az adatokat és forrásokat gondosan ellenőrizve írt és szerkesztett. Akkor is, amikor mások szerették a politikai igényekhez hajlítani a valóságot és akkor is, amikor egy új korban a nagyotmondás, a tényekhez való „rugalmas viszony” jött divatba. Három különböző városban – Moszkvában, Madridban és Washingtonban – volt külföldi tudósító, s mindhárom világát, belső logikáját közel tudta hozni az olvasóhoz. Önkéntes feladatának tekintette az utánpótlás nevelését. A Népszabadság mindig nagy hasznát vette tárgyi tudásának, türelmének és munkabírásának.

Wisinger István
Wisinger István az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte tanulmányait, először magyar-könyvtár szakon, majd szociológiából kapott diplomát. 1980-ban Fulbright ösztöndíjasként a kaliforniai Stanford Egyetemen közszolgálati televíziózásból szerzett oklevelet. A Magyar Rádióban, majd a Magyar Televízióban dolgozott szerkesztő-riporterként, főszerkesztőként és intendánsként. Számos műsor és dokumentumfilm közreműködője, többek közt A Hét és az Ablak műsorvezetője. 1988 augusztusától 1989 végéig az MTV 1-es csatornájának főigazgatója. Jelentősebb munkái közül kiemelhető a Göncz Árpád köztársasági elnökkel az 1994-ben készített életút-interjúja, és az 1995-ben Szabó István filmrendezővel közösen készített, „100 éves a mozi” című tévésorozata. 1997-tőI 2004-ig a MÚOSZ elnöke volt. Pulitzer-emlékdíjas. Jelenleg a Kodolányi János Főiskola docense. Doktori disszertációja „A televízió háborúba megy. Fejezetek a televíziós újságírás és a társadalmi konfliktusok történetéből” címmel 2008-ban könyv alakban is megjelent.

A határon túli magyar sajtóból két újságíró:

Yehuda Lahav
Yehuda Lahav (Weiszlovits István) 1930-ban Kassán született, a második világháború éveit Budapesten töltötte, majd 1949-től Izraelben él. Több évtizeden át dolgozott a Kol Haam, a Jediot Ahronot és a Háárec szerkesztőségében, a 90-es években több esztendőn keresztül az utóbbi két napilap magyarországi tudósítója volt. Rendszeresen dolgozott és dolgozik a hazai sajtónak is, a Népszabadság, majd a Népszava tudósítója, írásai megjelennek hetilapokban és folyóiratokban, kommentárjai hangzanak el a Duna Televízióban és a Klubrádióban. Önéletrajzi írása „Sebhelyes évek” címmel jelent meg, „Együttélésre ítélve” című riportkönyvét a Népszabadság tavaly jelentette meg.
Jóllehet nyugállományban van, sokat tesz azért, hogy Izraelben jobban megismerjék Magyarországot, Magyarországon pedig kiegyensúlyozott, reális képet kaphassanak az olvasók a közel-keleti válságról, valamint Izrael államról s az ott élő negyedmillió magyar kötődésű lakosról. Tevékeny részese, támogatója a közel-keleti béke előmozdítását célzó találkozóknak, törekvéseknek.

Makkai János
Makkai János 1962-től dolgozik az erdélyi sajtóban. 1990-tól szülővárosa, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője. Az 1989 előtti Vörös Zászlóból sikerült az új kihívásoknak megfelelő újságot kialakítania, s elérnie azt, hogy nemcsak Maros megyében, hanem az erdélyi magyar sajtópalettán az egyik legelismertebb napilap legyen a Népújság. Mindemellett publicisztikai munkássága, a közéleti-politikai személyiségekkel készített interjúi, riportjai vagy a Késő esti tűnődések címmel évekig megjelent írásai is megérdemelt elismerést hoztak a számára. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületében is aktív szerepet vállalt. Pályatársai szakmai, etikai hozzáállását, tartását is nagyra tartják.

SZAKÚJSÁGÍRÓI ÉS SZAKOSZTÁLYI DÍJAK:

A fiatal sportújságírók Németh Gyula-díját Lódi Renáta az MTI Sportszerkesztőségének munkatársa kapta. „Az elmúlt években elsősorban megbízhatóságával, alaposságával és felkészültségével vívta ki kollégái elismerését. Hölgy létére foglalkozott hazai labdarúgással – és foglalkozik a nemzetközi labdarúgással is –, jelenleg a kajak-kenu és az asztalitenisz szakírója. Sportágainak aprólékos ismerete és szeretete mellett nagy munkabírás jellemzi, tájékozottságát segíti, hogy angolul és németül is beszél” – ismertette a laudációt a konferansziéként közreműködő Szabados Tímea, a radiocafé munkatársa.

A MÚOSZ kulturális újságíróinak Virág F. Éváról elnevezett elismerését Millei Ilona, a Népszava munkatársa vehette át. „Türelmes, szelíd emberként nagy beleérzéssel, együttérzéssel figyeli a körülötte élő, dolgozó embereket. De semmi sem jut ebből a türelemből, szelídségből, együttérzésből azoknak, akik nem segítenek, pedig tudnának, akik csak az önös érdekeik alapján cselekszenek, a gyűlölködőknek, a kirekesztőknek. Millei Ilona makacsul küzd a műveltségért, a művészetért, a kiművelt emberfőket nevelő iskolákért. Ha kell csöndes szóval, ha kell indulattal, de sosem sértően, mások emberségébe gázolva. Ezért is szerették és tisztelték kollégái a Kurír, és szeretik, tisztelik most a Népszava szerkesztőségében” – méltatta a kolléganőt Szunyogh Szabolcs, a szakosztály elnöke.

A MÚOSZ Műgyűjtő Szakosztályának Ezüstmókus-díját kapta: Vörösváry Ákos és dr. Gyökér Kinga, az 1997-ben létrehozott Első Magyar Látványtár megálmodói és működtetői; Kiss Ferenc, aki évtizedek óta egyik vezető alakja, galériása, antikváriusa a hazai műgyűjtő, műkereskedő világnak, jelenleg az Alexandra antikvárhálózatának irányítója, valamint az úgynevezett Irokéz Gyűjtemény két tulajdonosa és vezetője, Pados Gábor és Pajor Zsolt.

A MÚOSZ Gazdasági Újságírók Szakosztálya Gazdasági Sajtó Díját Kiss Károlyné és Széman György, a Magyar Termék Nagydíj® Pályázat ötletgazdái, és megvalósítói vehették át.
muosz.hu
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek