Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Akadémia | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia
 
 
 
Az újságíró forrásának felfedése büntetőeljárásokban
2011. július 29. péntek, 10:02
Az újságíró és az információ-forrása közötti bizalmi viszony nélkülözhetetlen eleme a demokratikus nyilvánosságnak. Érvényesüléséhez főszabály szerint magasabb érdek fűződik, mint a forrás felfedéséhez – hangsúlyozza a MÚOSZ jogásza. Az újságíró-szervezet elnökségének felkérésére készített háttéranyagot teljes terjedelmében közöljük.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 82. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a tanúvallomást megtagadhatja az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené. A (2) bekezdés szerint a tanút a kihallgatása elején a mentességi okokra és a jogaira figyelmeztetni kell.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 6. §-ának (1) bekezdése szerint a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult a számára információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét titokban tartani. A titoktartás joga nem terjed ki a minősített adatot illetéktelenül átadó információforrás védelmére.

A (2) bekezdés szerint a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult információforrásai titokban tartására a bírósági és hatósági eljárások során is, feltéve, hogy a számára átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött.

A (3) bekezdés szerint bíróság vagy hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt.

Az Smtv.-nek az újságírókra vonatkozó speciális szabályai kifejezetten feljogosítják az újságírót a forrásai kilétének titokban tartására. E szabályok irányadók az újságíró tanúkénti kihallgatására is büntetőeljárásokban: a büntetőeljárás szabályai nem vonatkoztathatók el a jogrendszer egyéb szabályaitól. Az Smtv. felhatalmazó rendelkezése szerinti titoktartás a Be. által vallomás-megtagadási okként szabályozott foglalkozásbeli titoktartási kötelezettség törvényben nevesített esete, ezért a nyomozó hatóságnak, bíróságnak a büntetőeljárás során az Smtv. hatálya alatt is álló tanút a Be. 81. § (2) bekezdése értelmében a mentességi okokra és jogaira figyelmeztetni kell, az újságíró pedig a forrásai kilétét illető kérdésre vonatkozóan a tanúvallomást megtagadhatja.

A megtagadás feltétele ugyanakkor egyrészt, hogy az újságíró számára átadott információ közzétételéhez közérdek fűződjön. További feltétel, hogy ne álljon fenn sem a nemzetbiztonság, sem a közrend védelmének, sem bűncselekmény elkövetésének felderítése vagy megelőzése szükségessége, illetve, amennyiben ezek mégis fennállnak, akkor a forrás felfedésére való kötelezés kivételesen indokolt esetben történjen. Utóbbi feltétel álláspontom szerint azt jelenti, hogy az információforrás kilétére vonatkozó információ nélkül a jelentős tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetőjének kiléte nem állapítható meg, vagy nem keríthető kézre (ami lényegében azt jelentené, hogy a nyomozó hatóság kevesebbet tud az újságírónál).

Az ezzel ellentétes értelmezés kiüresítené mind a Be.-nek a foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségre vonatkozó, mind az Smtv.-nek az információforrás kilétének titokban tartására vonatkozó rendelkezéseit, amelyek jogdogmatikai gyökere is közös: annak a bizalmi viszonynak a védelme, amely a titokgazda és a foglalkozásánál fogva a titok birtokába jutott titokőrző között fennáll, megelőzi a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak azt a jogát, hogy meghatározott kérdésekre vonatkozóan tanúkat hallgassanak meg, tekintettel arra, hogy ezen hatóságok számos egyéb eszközzel is rendelkeznek a tényállás felderítéséhez.

A bizalmi viszony megbomlása ugyanakkor a gyanakvás légkörét terjesztené el a társadalomban, ami végső soron az emberi méltósághoz való jogot csorbítaná. Hasonlóképpen az újságíró és információ-forrása közötti bizalmi viszonyhoz főszabály szerint magasabb érdek fűződik, mint a forrás felfedéséhez, mert a bizalom megingása a sajtó ellenőrző szerepét, tehát magát a demokratikus nyilvánosságot korlátozná.
Dr. Nehéz-Posony Márton
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek