Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Akadémia | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia
 
 
 
A művészet genetikája: művészcsalád
2012. március 21. szerda, 16:07
Április 20-ig Baska József, Rényi Katalin, Baska Balázs és Baska Barbara alkotásai láthatóak a MÚOSZ székházában. A tárlat látogatása ingyenes, minden érdeklődőt tisztelettel várunk. A kiállítást március 13-án Dr. Czeizel Endre orvosgenetikus nyitotta meg.
A magára eszmélő ember természetes kérdése: honnan jövünk, mik vagyunk, hová megyünk? Az én tudományom, a genetika is erre keresi a választ. Tudjuk, hogy a fogantatáskor két szülőnk ivarsejtjében lévő 23-23 kromoszóma génjeinek újszerű elrendeződése teremti meg az alapját annak a lehetőségbirodalomnak, amivel életünket elkezdjük. Hogy ez milyen, az jó szerencse semmi más.

Dr. Czeizel Endre [Fotó: Jekken Péter]
De hogy ebből a lehetőségbirodalomból mi valósul meg, az már a külső körülményektől függ, hiszen nem mindegy, hogy milyen családba születünk, milyen iskolákba jártunk, milyenek a társadalmi lehetőségeink. Van szabad akaratunk is, ami sokszínű személyiségünk révén érvényesül, és ez már nem jó szerencse kérdése. Végül számolnunk kell az úgynevezett sors-faktorral is, ami ugyancsak jelentősen beleszólhat életünk alakulásába.

Amikor Rényi Katalin felkért e kiállítás megnyitására, első gondolatom édesapja emléke iránti tiszteletem volt, hiszen mindketten Budán, a Tárogató úton laktunk. Nem ismertem őt személyesen, de a Legenda a vonaton, a Makra és más filmek alkotójaként nagy becsben tartottam. A másik gondolatom már a művész-családok iránti genetikai érdeklődésem volt. E művész-család 4 tagjának művészetét műveik hitelesítik, én csak a gyökerek kutatására vállalkozhatom.

Rényi Katalin sorsa nem jól kezdődött. Édesanyja helyett nagymamája nevelte, 19 évesen elvesztette 51 éves édesapját is. Rajz tehetsége korán megmutatkozott, ennek fejlesztésében Huszárik Zoltán is szerepet vállalt. Grafikus lett, majd az akvarell, később az olajfestésben is kereste női érzékenységű talentumának kifejezési eszközeit, sőt ezt a költészetre is kiterjesztette.

Férje, a velem egyidős, Baska József megélte a felvidéki magyarok keserű megpróbáltatásait, de neki, mint művésznek megadatott, hogy pokolra járásait amolyan múzsaként hasznosítsa. Így érthető meg korai korszakának emblematikus Fekete Szekér szimbóluma, amin Magyarországra menekültek, majd „rácsvilág” korszaka, ami a vasfüggöny mögött élő emberek életérzését fejezte ki. Képes volt a szocreál gúzsba kötöttségéből az európai modern irányzatokhoz csatlakozni, és 42 éves tanári működése során 1300 tanítványa számára is közvetíteni ezt. Számomra, érthetően, különösen kedves 1978-ban alkotott műve, aminek neve a DNS, a genetika forradalmának megtestesítője.

Nagyobb gyermekük, Balázs rajzi tehetsége is korán megmutatkozott, eldöntve pályaválasztását. Az ő tehetsége is azonban nagyobb horizontokat igényel, elsősorban filmművészetben.
Kisebb gyermekükben, Barbarában, kezdetben a gyermekek ösztönös ellenállása érvényesült, nem akart szüleihez hasonlóan művész lenni. Zenei és matematikai tehetsége azután a számítógép révén mégiscsak képzőművész tehetségének valóra váltására késztette, amit azután ő is a filmezéssel rokonított.

Szerencsére az ő kibontakozó talentumuk előtt még szép jövő áll.
Mik a genetikus számára e művészcsalád elemzésének legfontosabb tanulságai? Elsőként a képzőművészi tehetség korai megmutatkozását kell kiemelnem, ami mind a négyükre jellemző volt.

A művészek és Czeizel Endre (Fotó: Jekken Péter)

A második tanulság a képzőművészi tehetség sajátos családi megnyilvánulása. Baska József és Rényi Katalin szüleiben és testvéreiben e tehetség nem mutatkozott meg. Ezzel szemben mindkét gyermekükben igen. E modellnek „alapító (founder) effektus” a neve a genetikában. Persze egy család elemzése alapján ezt nem állíthatnám. Korábban értékeltem 20 magyar festőművész-géniusz családfáját. Az ő szüleikben és testvéreikben sem jelentkezett a képzőművészi tehetség. Ezzel szemben 11 fiuk közül 6-ban (55%!), utalok csak Ferenczy Károly két fiára: Bénire és Valérre, Farkas István két fiára: Károlyra és Pálra, Székely Bertalan kiváló grafikus fiára, Árpádra és Viktor Vasarely (alias Vásárhelyi Győző) Jean-Pierre fiára, aki Yvaral néven ismert a művészvilágban. Sőt, még 13 lányuk közül is kettő: Szinyei Erzsébet és Ferenczy Noémi képzőművész lett. Nehéz megmondani, hogy a kiváló képzőművészek gyermekeinek talentumában mi a fontosabb: a szülői gének, a családi minta ragálya vagy a szülőktől kapott ilyen irányú képzés.

A harmadik tanulság a „hasonló hasonlót választ” szabály érvényesülése. Hiszen nemcsak a mostani művészcsaládban példázzák ezt a szülők, de Ferenczy Károly és Fialka Olga, Farkas István és Kohner Ida, Viktor és Claire (született Spinner Klára) Vasarely is mindketten festőművészek voltak. Az utóbbiak frigye nem is volt zavartalan, elég Farkas István 3 házasságon kívül született gyermekére utalni. Rényi Katalin és Baksa József 36 éves töretlen és boldognak mondott házassága elég szokatlan a művészek között. Talán ebben annak is szerepe lehetett, hogy kezdetben a főiskolán nem igen szerették egymást, ők nem a szerelem „sötétverem” révületében találtak egymásra, hanem egymás személyiségének mélyebb megismerése után tudatosan. Ez azért fontos, mivel az újabb kutatások szerint a szerelem átlagos élettartama 3 év, az embert próbáló idők ezt követően várhatóak.


Balázs Dániel (Komlósi Oktatási Stúdió) tudósítása a megnyitóról

A negyedik tanulság is fontos. Sajnos a magyar művészekre az önpusztítás nagyon is jellemzőnek mondható. Barátom volt Huszárik Zoltán, a Szinbád és más filmek géniusz alkotója, mégsem tudtuk megakadályozni, hogy a benne élő emésztő tüzet ne alkohollal oltsa. Az 50 éve elhunyt Kondor Béla is 41 évesen ment el volt. Rényi Katalin és Baska József képes volt művészi életművüket minden deviancia nélkül megvalósítani. Persze őket sem kímélte a „Sors”, mint utaltam is rá. Bizonyára a Rényi Katalin képein gyakran látható megfeszített Jézus erre is utal. Engem már többször megkerestek bugyuta újságírók, hogy a fennmaradt relikviák alapján nem lehetne-e Jézus Krisztus klónját előállítani… Isten ments! Hogy újra keresztre feszítsék?!

Végül, amikor a magyar festőművész géniuszokkal foglalkoztam, szomorúan kellett megállapítanom, hogy az általunk méltán oly nagyra tartott géniuszok, mint Szinyei Merse Pál, Egry József, Munkácsy Mihály és mások, a nemzetközi élmezőnyben nem találhatóak meg. Csupán két Magyarországon született képzőművész kap méltó elismerést, Moholy-Nagy László és Viktor Vasarely. Ők ugyanis tudták a magyar titkot, amit az egyik Nobel-díjas tudós fogalmazott meg: időben léptek le… Reményeim szerint e művészcsalád két fiatal reménysége képes lesz e nélkül is kivételes talentumuk elfogadtatására.

Kívánok e művészcsalád minden tagjának jó egészséget és további művészi alkotásokat.

A kiállító művészekről bővebben:
BASKA JÓZSEF 45 évet tanított az Iparművészeti Egyetemen mint doncens és tanszékvezető, művészgenerációk sorát nevelve fel, mindenki mesterének vallja. Kezdeti realisztikus megnyilvánulások után érdeklődése a geometrikus absztrakció felé fordult; előbb a figurativitás megőrzésével geometrikusan stilizált, majd egyre elvontabbá vált. Kialakította az igazi Baska biogeometriát. Számos nagy egyéni kiállítását a szakma és az értő közönség számos elismeréssel méltatta, köztük a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjét kapta. 2012. Március 8-án Gyarmaty Tihamér díjban részerült festészeti életművéért. A Szentendrei Régi Művésztelep tagja. Bővebben >>>

RÉNYI KATALIN grafikusművészként kezdte pályafutását, ezen a szakon is diplomázott az Iparművészeti Egyetemen, számtalan arculattervet, csomagolást, kiállítási grafikát készített, fő profilja a filmplakát, amit a Graphis évkönyv több éven át pubblikált is. 15 évig az Iparművészeti Egyetem grafika tanára. Festőművészként 1992-ben a Vigadó Galériában mutatkozott be, majd első nagy, komoly önálló bemutatkozása a Műcsarnok Pálme Házában az Óriásaquarellek című kiállítása volt, ami az egész szakmát megrázta expresszív felületeivel, bátorságával, anyagkezelésével. Több nagy önálló kiállítása mellett - Vigadó Galéria, Körmendi Galéria, Budapest Galéria - számos csoportos kiállításon részt vett. A Szentendrei Régi Művésztelep tagja. Jelenleg a Nádor Galériában van önálló kiállítása, ami március 23-ig nyitva tart. Bővebben >>>

BASKA BALÁZS reklámgrafikus, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen diplomázott. Arculattervei, weboldalai, filmplakátai több nemzetközi pályázaton sikert arattak. Film iránti szenvedélyét nagypapájától, Rényi Tamás filmrendezőtől örökölte. A Közép Európai Egyetem forgatókönyv szakát elvégezve több kisjátékfilmet rendezett, amik sikerrel szerepeltek a Filmszemléken. Ma párhuzamosan művésztanárként, grafikusművészként és filmrendezőként tevékenykedik. Plakátaival a Tervezőgrafikai Biennálén folyamatosan szerepel. Bővebben >>>

BASKA BARBARA grafikusművészként végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmoperatőr szakára is felvették és párhuzamosan végezve a két művészeti egyetemet, diplomázott filmoperatőrként is 2011-ben. Grafikusként minden létező nyomtatott, webes vagy vetített felületen megnyilvánult már, sok külföldi szakmai elismeréssel fűszerezve. Egyik filmjével Aranyszem Operatőri díjra jelölték, négy éve alkotóként részt vesz a Filmszemléken, saját rendezésű diplomafilmjének premierje Decemberben volt az Uránia moziban. Bővebben >>>
Dr. Czeizel Endre orvosgenetikus
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek