Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Akadémia | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia
 
 
 
Médiatörvény: az országgyűlési biztoshoz fordult a MÚOSZ
2012. október 2. kedd, 12:04
Szabó Máténak írott levelében „A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény” valamint „A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény” alkotmányellenesnek tartott rendelkezéseire hívja fel a figyelmet a MÚOSZ. A legnagyobb hazai újságíró-szervezet vezetője, Tóth Károly az Alapvető Jogok Biztosát arra kéri, hogy jogkörénél fogva indítványozza a MÚOSZ által kifogásolt passzusok megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál.
Az Alapvető Jogok Biztosának
Dr. Szabó Máté úrnak
Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr!

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: új Médiatv.) valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességére irányuló indítványokat a 165/2011 (XII. 20.) számú határozatával bírálta el az Alkotmánybíróság. Az elbírált indítványok közé tartozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége beadványa is, azonban a határozat az indítvány több pontjáról egyáltalán nem tartalmaz rendelkezést, miközben az ezekben támadott jogszabályhelyek ellentétben állnak az alaptörvénynek a vélemény-nyilvánítás szabadságáról szóló rendelkezésével is (amelynek értelmezésére az Alkotmánybíróság gyakorlata álláspontunk szerint változatlanul irányadó).
Az új Médiatv. és az Smtv. egyes rendelkezései ezért alkotmányellenesek a melléklet szerint. Kérjük tehát, hogy Ön jogkörénél fogva indítványozza azok megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál.

Budapest, 2012. október 2.

Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Képviseletében:
Tóth Károly elnök

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének beadványa

1. A 2010. évi CIV. törvény 13. §-a szerint „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.” E szabályozás a megfogalmazás bizonytalansága miatt (minthogy nem határozza meg, mi a jelentős esemény) ellentétes a jogállamiság elvével, ezért önmagában is alkotmánysértő. Az a tény, hogy a hírszerkesztés feladatait törvény kívánja előírni, ezen túlmenően is korlátozza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát: a tájékoztató műsorok összeállítása olyan szellemi tevékenység, amely felett a jogalkotó nem rendelkezhet tartalmi szabályozási jogkörrel, különösen olyannal, amelynek érvényesítése hatósági útra tartozik.

2. Az új Médiatv. 42. § (1) bekezdésének ci)-cl) pontjai olyan tartalmi jegyek bejelentésének kötelezettségét írják elő a bejelentés alapján nyújtható (tehát nem földfelszíni frekvencián nyújtott) lineáris médiaszolgáltatásokra, amelyek indokolatlan adminisztrációs kötelezettséget írnak elő, ezáltal indokolatlanul korlátozzák az önrendelkezési jogot. Ebben a körben ráadásul a nyilvántartásból való törlés mint szankció [a 42. § (7) bekezdésének f) pontja] egyben a bejelentési kötelezettséget de facto engedélyezési kötelezettséggé teszi, ami ellentétes a sajtó szabadságával (és a hivatkozott alkotmánybírósági határozatban kifejtett elvekkel).

3. Az új Médiatv. 44. §-a médiaszolgáltatási díjat ír elő a nem földfelszíni frekvenciákat használó médiaszolgáltatókra is, ideértve az internetes lineáris szolgáltatókat. Ez szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a sajtószabadság gyakorlását, mert nincs olyan véges számú erőforrás, amellyel való gazdálkodás szükségessé tenné a szolgáltatás nyújtásának díjfizetéshez kötését. A díj ilyen módon tartalmát tekintve adó, amelyet viszont törvénynek kellene előírnia, ehelyett a díjat a Médiatanács határozza meg, ami ellentétes a jogállamiság alapelvével is.

4. Az új Médiatv. 111. §-a szerint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökét a miniszterelnök 9 évre nevezi ki. A Médiatanácsot a törvény 124. §-a szerint a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmada választja ugyan, de a jelölőbizottságban a képviselőcsoportok a létszámukkal arányos szavazati joggal rendelkeznek. A Hatóság elnöke egyben a Médiatanács elnökjelöltje is a törvény 125. §-a szerint. Ez a következő okokból ellentétben áll a 37/1992. AB-határozatban kifejtettekkel, amelyek szerint az állam egyetlen szervének és a társadalom egyetlen csoportjának sem lehet kizárólagos befolyása a műsorszolgáltatás tartalma és felügyelete felett, ezért alkotmányellenes:

– A kinevezés a miniszterelnöktől származik, ami önmagában is lehetővé teszi a médiatartalmak feletti felügyelet egyoldalú kormányzati, pártpolitikai befolyásolását, ellentétesen a hivatkozott, mindenkire kötelező alkotmánybírósági határozatban kifejtett alkotmányos elvekkel;

– A kinevezés 9 évre, tehát a kormányzati ciklust meghaladó időtartamra szól úgy, hogy felmentésére csak a törvényben meghatározott okból kerülhet sor. Álláspontunk szerint a kormányzati ciklusokon túlnyúló időtartamú megbízatásoknak éppen az olyan alkotmányos intézmények vezetői esetében van valódi funkciója, amelyek a vezetőket megválasztó Országgyűlés jogalkotói hatalmának ellensúlyát képezik (Legfelsőbb Bíróság, Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék, stb.), a hatóság ezzel szemben – a frekvenciagazdálkodás terén – az Eht. alapján a kormány politikáját hajtja végre. Amennyiben azonban a Hatóság a médiatartalmak feletti felügyeleti jogkört is gyakorol, a véleménymonopólium kialakulásának veszélyét hordozza magában a Médiatanács tagjainak és elnökének megbízatásáról szóló szabályozás (ld. a következő pontban).

– A hatóság elnöke, akit a miniszterelnök nevez ki, a Médiatanács elnökjelöltje is. Tartalmazza ugyan annak lehetőségét a törvény, hogy a jelöltet az Országgyűlés nem választja meg a Médiatanács elnökének, ám erre az esetre (i) az elnökjelölt összehívási és ülésvezetési joga fennmarad, miközben (ii) a törvény nem tartalmaz semmilyen rendelkezést arról, milyen eljárásrendben lehet ellenjelöltet állítani, így az elnöki tisztség lényegében kizárólag a miniszterelnök javaslatára tölthető be. A pályázatokkal kapcsolatos szavazáskor az elnök már az eljárás kezdetétől szavazati joggal rendelkezik, szemben az 1996. évi I. törvény szabályozással, amely szerint az első fordulóban az elnök nem szavazhatott. Az első közszolgálati kódexet a kormánypárti befolyás alatt álló Médiatanács alkotja meg [új Médiatv. 95. § (2) bek.]. Mindez a hivatkozott alkotmánybírósági határozatban kifejtett értelmezés szerint sérti a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos alapjogát, ezért alkotmányellenes.

5. Az új Médiatv. 156. § szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy az eljárási bírságokat a jogsértések tárgyi súlyához képest aránytalanul magas felső határral állapítja meg. Az önálló bírósági jogorvoslat lehetőségét csak jogszabálysértés esetére teremti meg azok esetében is, akik az ügyben nem minősülnek ügyfélnek, ami ellentétes az Alkotmány 57. § (5) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joggal, tekintettel arra, hogy a bírság összegszerűsége kizárólag hatósági mérlegelés kérdése.

6. Az Smtv. a személyhez fűződő jogok védelmét is felsorolja, így azt az új Médiatv. 182. § c) pontja a hatóság által hivatalból vizsgálandó tárgykörök közé utalja, ami ellentétes az emberi méltóság jogából levezethető önrendelkezési joggal, így szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát. E rendelkezés ráadásul sérti a hatalmi ágak szétválasztásának a jogállamiságból fakadó alkotmányos elvét, továbbá az Alkotmánynak a jogok érvényesítését bírósági hatáskörbe utaló 50. §-át és 57. § (1) bekezdését.

7. Az új Médiatv. 181. §-a szerint a kiegyensúlyozottság és a tárgyilagosság követelményének megsértése esetén (még ott is, ahol ez indokolt: a földfelszíni frekvenciák körében) a jogsértés megállapítását nem csak az érintett, hanem bárki kezdeményezheti, ami szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát, mert ellentétes az emberi méltóság jogából levezethető önrendelkezési joggal.

8. Az új Médiatv. 163. §-a szerint a 185-189. §-ok alapján kiszabott szankciókkal szemben is csak jogszabálysértés esetén van helye jogorvoslatnak, miközben a keresetnek a végrehajtásra főszabályként nincs halasztó hatálya. Maga a szankció ugyanakkor mérlegelési kérdés, a törvény tehát indokolatlanul korlátozza a jogorvoslathoz való jogot, miközben a bírói jogorvoslat hatékonyságát zárja ki azzal, hogy a keresetnek nincs halasztó hatálya Ez egyrészről (a bírságok esetében) szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a tulajdonhoz való jogot (különösen a 187. § esetében, amely nem határozza meg az ismételtség körében sem az irányadó időintervallumot, sem a jogsértés jellegét), másrészről (a hatóság által közzétenni rendelt közlemények esetében) szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, harmadrészt (a közzétenni elmulasztott közlemények miatt az érintett internetes oldal továbbítását felfüggeszteni köteles közvetítő szolgáltatók esetében) szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a szolgáltatók önrendelkezési jogát, továbbá a véleménynyilvánításhoz fűződő jogot.

Budapest, 2012. október 2.
Magyar Újságírók Országos Szövetsége
képviseletében:
Tóth Károly
elnök
muosz.hu
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek