Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Akadémia | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia
 
 
 
Átadták a MÚOSZ életműdíjait és szakmai elismeréseit
2014. március 13. csütörtök, 16:35
A MÚOSZ és a Sajtószakszervezet közös sajtónapi rendezvényén szakmai elismeréseket adtak át, köztük a legnagyobb és legrégibb hazai újságírószervezet életműdíjának számító Aranytollakat. Hat új tiszteletbeli tagot avattunk.
„Köztársaságunk és a sajtó együtt emelkedik fel, vagy bukik el. Az ügyes, érdek nélküli, közszolgálati szellemű sajtó, amely képzett intelligenciával tudja, mi a helyes és bátor azt megcselekedni is, képes megőrizni azt a közerényt, amely nélkül a nép kormányzata hamisság és utánzás. A cinikus, zsoldoslelkű, demagóg sajtó idővel ugyanolyan alantas népet teremt, mint amilyen ő maga” – idézte Pulitzer Józsefet Tóth Károly, a MÚOSZ elnöke, aki M. Lengyel Lászlóval, a Sajtószakszervezet ügyvezető társelnökével közösen köszöntötte az ünneplőket.

Galériánk megtekintéséhez kattintson a képre!

Bernáth László [Fotó: Hludek Dóra / Bálint György Újságíró Akadémia]

Az idén Bernáth László újságíró, a MÚOSZ elnökségének tagja, a Holokauszt túlélője mondott beszédet, melyben élesen bírálta a Horhy-rendszert és a restaurációját szorgalmazó mai törekvéseket, valamint az újságírók közbeszédért viselt felelősségéről fejtette ki gondolatait. Bernáth László a Holokauszthoz vezető történelmi utat meghatározó közéleti személyiségek pusztító gondolatai mellett a deportálásról tizennégy évesen szerzett személyes élményeit felidézve hangsúlyozta:nem a magyar nép volt bűnös, hanem a magyar politikai osztály. (A teljes beszéd idekattintva olvasható – a szerk.)

Az ünnepélyen Szergej Rahmanyinov cisz-moll prelűdjét Plaszkó Noel adta elő zongorán, majd Ady Endre Magyar jakobinus dala című versét Fábián Gábor színművész, a Szputnyik Hajózási Társaság társulatának tagja mondta el.

A MÚOSZ Elnöksége és Választmánya 1978-ban határozta el, hogy emlékül és elismerésképpen a Magyar Sajtó Napján minden évben Aranytollat adományoz a több évtizedes újságírói pályafutásuk alatt érdemes és kiemelkedő munkát végzett kollégáknak, életművük elismeréseként. A díjakat Tóth Károly, a MÚOSZ elnöke, és Szepesi György, az Aranytoll Bizottság elnöke közösen adták át.

ARANYTOLLASOK 2014

Elek Emil Baktalórántházán vezette a Fényszöv műtermét, és hobbiból küldött fotókat a megyei napilap szerkesztőségébe, amikor negyven éve felkérték belső munkatársnak – nyolcszáz forint havi fizetésért, plusz némi teljesítménybérért. Elek Emil harmincöt éven át dolgozott a Kelet-Magyarországnak, elmaradhatatlan részese, krónikása lett Szabolcs-Szatmár-Bereg életének. Kevés olyan fontos esemény volt, amelyen nem vett részt, egy időben a Magyar Távirati Irodát is tudósította. Nincs a megyének olyan eldugott szeglete, ahol nem járt, s kevés olyan új létesítmény van, amit nem örökített meg. Több, később a szakmában nevet szerzett fiatal kollégát vezetett be a fotóriporteri munkába: például Balázs Attilát vagy Sipeki Pétert. Önálló kiállításai voltak már a hetvenes években, Nagykállóban – szülővárosában –, később Mátészalkán, Vásárosnaményban, Tokajban vagy Nyíregyházán. Országos kiállításon különdíjjal ismerték el munkáját.

Eszterváry Ervin 1945 őszén, az Istenhegyi út elejéről induló autó- és motorversenyen készítette élete első fényképeit. A sajtóban először 1956-ban, a Táncművészet címlapján jelent meg, Maja Pliszeckaja balettművésznőt ábrázoló felvételével. Beiratkozott a MÚOSZ iskolájának fotótanfolyamára is, itt sajátította el a fotóriporteri munka alapjait. Az Ifjúsági Lapkiadónál kezdett, majd a Budapesti Nemzetközi Vásár újságjához került, a Vásári Híradónál 10 évig szerződéses munkatársként dolgozott. 1965-ben a Magyar Autóklub Autósélet c. lapjának beindításánál bábáskodott, melynek főmunkatársa, majd főszerkesztő-helyettese lett. A Budapesti Műszaki Egyetemen eltöltött évek tapasztalatai alapján megírta a „Magyar autógyártás történetét”. Több éven át az Opel és a Renault lapjának is szerzője volt. 2001. júniusi nyugdíjazása után, az Autóséletnek tovább dolgozott, jelenleg is saját rovata van. A MÚOSZ Közlekedési szakosztályának megalakulása óta tagja, jelenleg is vezetőségi tag.



Tóth Károly - Köszöntő 3:02 - 6:02
M. Lengyel László - Köszöntő 6:16 - 8:16
Bernáth László - Ünnepi beszéd 8:20 - 25:22
Plaszkó Noel - Szergej Rahmanyinov: cisz-moll prelűd 25:27 - 30:00
Fábián Gábor - Ady Endre: Magyar Jakobinus Dala 30:22 - 32:10
Csakazértis-díj átadása 31:12 - 35:30
Sajtószakszervezet díjainak átadása 35:35 - 41:57
Virág F. Éva-díj átadása 42:13 - 44:31
Németh Gyula-díj átadása 44:35 - 48:03
Tiszteletbeli tagok avatása 48:06 - 1:08:35
Aranytollak átadása 1:08:40 - 1:29:27


Farkas Zoltán 1976 óta újságíró. A magyar sajtó egyik, ha nem a legkiválóbb makrogazdasági elemzője. A közgazdaságtudományi egyetem elvégzése után a Magyar Rádió Lipovecz Iván, később Gálik Mihály vezette gazdaságpolitikai rovatában kezdte pályáját, ahol rögtön feltűnt közgazdasági felkészültségével, újságírói kreativitásával. A 80-as évek végén, szokatlanul fiatalon nevezték ki a Krónika rovat vezetőjévé. Jelentős szerepe volt abban, hogy a rendszerváltás éveiben a közszolgálati rádió hírműsora tisztességes és sokoldalú tájékoztatást nyújtott. 1994-ben, miután a 168 óra közéleti magazin jogellenesen eltávolított szerkesztői nem kívántak visszatérni a Magyar Rádióba, ő lett – az immár – 16 óra felelős szerkesztője. Nehéz körülmények között is magas színvonalú műsort készített. 2000-ben a Népszabadság gazdaságpolitikai rovatvezetője, majd a HVG-hez került, ahol mindmáig szerkeszti a magyar gazdaság rovatot. Rendszeresen ír hosszabb elemzéseket a Mozgó Világ számára. Tavaly ő lett volna a MÚOSZ jelöltje Táncsics-díjra, ha az ismert körülmények folytán nem vált volna lehetetlenné már a formális előterjesztés is.

Frank Iván számos lapnál dolgozott, egyebek mellett a Staféta, a Polip, a Kurír, a Népszava, az FHM és a Story vagy éppen a Magyar Sajtó című médiaszakmai havilap meghatározó munkatársaként – több helyen főszerkesztő, másutt rovatvezető volt. Aktív, szabadúszó újságíró, jelenleg a Civil Rádiónak és a néhány hete interneten elérhető Pacsirta Rádiónak dolgozik. Számos könyvet szerkesztett, szerkeszt ma is. A hetvenes években kezdeményezésére – és vezetésével – mintegy tíz éven keresztül a diákújságíró táborokban 100-120 diák nyaralhatott, tanulhatott. Közülük sokan kerültek a szakmába, többen ismert, vezető újságírók lettek (pl. Friderikusz Sándor, Nagy Csaba, Tóth Vali, Lambert Gábor és még sokan mások). Frank Iván a MÚOSZ-ban régóta visel különféle tisztségeket, sok ötlete, javaslata valósult meg, legutóbb 2012 őszén a hazai újságírószervezetek közös jótékonysági koncertjének ötletgazdája és szervezője volt.

Iván Katalin 1967-től 2013-ig dolgozott a Füles szerkesztőségében. Pályafutása során volt újságíró, szerkesztő, olvasószerkesztő és felelős szerkesztő. Hosszú évtizedek óta nem jelenik meg úgy lapszám, hogy az olvasók ne találkoznának benne Iván Katalin gondolkodásra késztető, ugyanakkor könnyed stílusú, játékos, ismeretterjesztő célú írásaival, sajátos témájú, hangnemű szerkesztőségi szövegeivel. Lényegében ő alakította ki azt a stílust, ahogy a lap az olvasóival kommunikál. Számos kvízjátékot, rejtvényfajtát talált ki. 1984 óta felügyeli a lap vezető szöveges rovatát, amelynek Tanár úr, kérem! a címe, de volt nyelvi, kvíz-, gasztronómiai és számos más rovata is. Írásai pontosak, érdekesek és szórakoztatóak. Két rejtvénykönyve és egy regénye jelent meg. Aranytollára mintegy 250 hazai rejtvénylap – a talán legnagyobb hazai lapcsalád – szerkesztői és munkatársai büszkék.

Kelecsényi László, az Aranytoll átvétele után

Kelecsényi László filmtörténész és újságíró évtizedek óta jelentős szereplője a hazai kulturális sajtónak. Gazdag pályája során volt a Budapest Filmstúdió dramaturgja, a Filmtudományi Intézet tudományos kutatója, több újság (például a Köztársaság és a Respublika) belső munkatársa, az utóbbi időben szabadfoglalkozásúként írja könyveit, cikkeit. Tucatnyi szépirodalmi kötettel jelentkezett, de irodalomtörténeti és filmtörténeti szakmunkái is jelentősek: csak hármat kiemelve, most a Latinovits Zoltánról vagy Karádi Katalinról írott könyvet és a Magyar hangosfilm hét évtizede című monográfiáját említjük. Könyv és filmkritikái évtizedek óta szolgálnak mértékül az olvasónak. A MÚOSZ filmkritikusi szakosztályában hosszú ideje játszik fontos szerepet, munkásságát többek között Balázs Béla-díjjal ismerték el.

László Márta a Magyar Rádió szolnoki stúdiójában kezdte pályáját, Budapestre, a Magyar Televízióhoz a hetvenes évek végén került. A legkülönbözőbb hír- és magazinműsorokban volt hírszerkesztő, szerkesztő-riporter, időnként felelős szerkesztő. Műsorainak zöme az Európai Unióval, illetve az Európai Parlamenttel foglalkozott. Dolgozott Strasbourgban, Brüsszelben és több közösségi tagországban. Kényszerű kitérő után (ő is a köztelevíziós elbocsátási hullám egyik kárvallottja volt), 2011-ben nyílt lehetőség arra, hogy az első magyar internetes európai televízió, a H-Unio TV megalakításában meghatározó szerepet vállaljon. Munkájáért több elismerést is kapott: az Egyenleggel Pulitzer-emlékdíjat, a Parlamenti Naplóval az Év Országgyűlési Tudósítóját, és legutóbb a Gazdasági Minisztériumtól az Európai Parlamenttel és az Európai Unióval kapcsolatos Eu-Fórum című produkció-sorozatáért szakmai különdíjat vehetett át. Kollégái és barátai alapossága mellett elsősorban azért becsülik, mert a megfeszített munka közben is képes jó hangulatot, emberi szolidaritáson alapuló kapcsolatrendszert teremteni.

Priska Tibor az ELTE újságíró szakán szerzett diplomát 1959-ben, majd az Észak-Magyarország című napilap gyakornoka lett. Akkori szerkesztői szarkasztikus, ironikus, bátor írásaiért kedvelték – vagy nem kedvelték. Tárcáinak, jegyzeteinek, glosszáinak, szépírásainak minősége azonban vitathatatlan volt. Bizonyítja ezt, hogy a díj alapításának évében Borsod-Abaúj-Zemplén megye legrangosabb irodalmi elismerését, a Szabó Lőrinc-díjat neki ítélték. Később a belpolitikai rovat helyettes vezetője lett, majd rábízták a rovat vezetését: a lapnál itt váltak nagyon sokan „,kisiskolásból” érett és sikeres, például Táncsics Mihály-díjjal is elismert újságíróvá. Pedagógiai munkája egészen sajátos volt: sokat dicsért. Ebből mindenki értett. Fiatalosan bánt a fiatalokkal. Fiatalosan nyers maradt akkor is, amikor a lap főszerkesztő-helyettesének nevezték ki a rendszerváltáskor. Évtizedek múltán, visszavonulása, sőt Miskolcról távolra költözése után is ápolják vele a kapcsolatot mindazok, akiket tanított, akikkel együtt dolgozott.

Sáfrán István a szerkesztőségek sajátos, vonzó világát elsőként a Hajdú-Bihar Megyei Naplónál tapasztalhatta meg. Rövid idő után a Magyar Ifjúsághoz hívták; onnan a Népszabadsághoz került. A hetvenes években riportjainak frissességével, eredeti látásmódjával és ötletességével tűnt ki, és az olvasók körében is egyre népszerűbbé vált. Később az első hazai bulvárlap, a Riport helyettes főszerkesztője lett. Könyvkiadó- és nyomdavezetőként több újságíró, író művét segítette nyilvánossághoz. Különös érzékkel gondozta a nemzetiségi kisebbségek képviselőinek munkáit. Több kötete is megjelent, könyvet írt Végh Antalról, Tőkés Lászlóról vagy Heller Tamás színművészről. Rendkívül színes csokor állítható össze azokból a munkákból, amelyekhez szerkesztőként volt odaadó köze. Az idén jelenik meg Itthonról – Haza című írása, riportkönyve az újkori kivándorlásról.

Szathmári Gábor az Idegen Nyelvek Főiskolájának elvégzése után 1954-ben az Esti Budapestnél, majd jogutódjánál, az Esti Hírlapnál kezdte a pályát. 1964 és 1968 között diplomáciai munkát vállalt: a moszkvai magyar nagykövetség sajtóattaséja volt. Szakmai tevékenysége legrangosabb színterének a Népszava szerkesztősége tekinthető, ahol 1973-tól belpolitikai rovatvezetőként, majd – egészen a nyugdíjazásáig – főszerkesztő-helyettesként dolgozott. Később a Kiáltás című kétheti civil lapot szerkesztette, majd nyolc éven át a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának sajtómenedzsere volt. Útikönyvet írt Kijevről és Moszkváról. Rádiós jegyzeteinek gyűjteményét Kinek van igaza? című könyvében publikálta. Ötven év tollal című életműkötete 2004-ben jelent meg; a novelláit, tárcáit tartalmazó, A lentről jött ember című könyve tavaly látott napvilágot. Kereken 60 esztendeje tagja a MÚOSZ-nak. A Belpolitikai Szakosztály egyik vezetője volt; ma a Szociális Párbeszéd Szakosztály aktív tagja. Mindent tud a szakmáról, amit mindig nagy szorgalommal, alázattal és sokoldalúan művelt.

Az Aranytoll-kitüntetést – a MÚOSZ hagyományosan – minden évben határon túli újságírónak is odaítéli. Az idén ketten kapták meg a díjat.

Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, szerkesztő és közíró az erdélyi/romániai magyar kulturális közélet intézménnyel felérő személyiségeinek egyike. A rendszerváltás után volt a Romániai Írók Szövetségének vezetőségi tagja, a Romániai Magyar PEN Klub elnöke, A Hét című közéleti-művelődési lap főszerkesztője, a közszolgálati Román Televízió vezetőtanácsi tagja, egy évig elnöke, román és magyar állami kitüntetések díjazottja. Munkásságát, személyiségét a nyolcvanadik születésnapja alkalmából tavaly novemberben kiadott emlékkötetben olyan szerzők méltatták, mint Ágoston Hugó, Egyed Péter, Földes György, Ilia Mihály, Kántor Lajos, Konrád György, Kovács András Ferenc, Markó Béla vagy Pomogáts Béla. Egyikük a következő szavakkal fogalmazza meg vezérelvét: „Gálfalvi Zsolt gyakorolt hivatása: az egyetemességet, az egyetemes kultúrát nemzetivé, közös kinccsé tenni, annak tudatában, hogy a hagyomány segít népként megmaradni, de a kultúra megújítása, a közös jövő kiküzdése, a sorsközösség az, ami nemzetté emeli a népet. Sorsközösség pedig nincs közös kultúra, az eltérő szellemi-politikai hagyományok tisztelete, a demokratikus és szociális minimum nélkül.”

Tar Károly 1963-ban végzett a bukaresti újságíró-főiskolán, valamint a marosvásárhelyi pedagógiai főiskola magyar–román szakán. Számos magyar és román nyelvű lapban publikált. Az 1970-1980-as években ifjúsági és gyermekirodalmi lapok vezető munkatársaként, rovatvezetőjeként, főszerkesztőjeként dolgozott. Előadója volt a Kolozsvári Egyetem újságíró fakultásának. Irodalmi munkássága most készülő ötkötetes életrajzi művében teljesedik ki. Jelentősek fordítói és gyermekirodalmi munkái, köztük a Nobel-díjas Tranströmer verseinek magyarra való átültetése. 1995-ben - svéd-magyar unokáinak nevelését segítendő - lányához Svédországba költözött, ahol a Magyar Liget, a skandináviai magyarok családi lapjának alapítója, főszerkesztője és az Ághegy című skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam alapítója és főszerkesztője lett. Ugyancsak alapítója és vezetője a bevándorlók svéd nyelvű lapjának. 2013. október 15-én érdemei elismeréséül a stockholmi Magyar Nagykövetségen megkapta a köztársaság elnöki elismerését, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.

HAT ÚJ TISZTELETBELI TAGOT AVATTUNK

Magyarország legrégebbi és ma is legnagyobb létszámú újságíró-szervezete elismerésének kifejezéseként a mai ünnepség keretében hat új tiszteletbeli tagot avat. A díjakat Vince Mátyás, a MÚOSZ tiszteletbeli elnöke és Tóth Károly elnök adta át. A tiszteletbeli tagokat László Ágnes elnökségi tag, a MÚOSZ Tagfelvételi Bizottságának elnöke méltatta.

(A laudációk idekattintva olvashatók – a szerk.)

Kiemelkedő és példaadó szakmai és közéleti tevékenységéért a MÚOSZ Tiszteletbeli Tagja címben részesült:

Bényei József újságíró

Kincses Károly fotómuzeológus

Dr. Mák Ibolya, a MÚOSZ háziorvosa

Rédei Éva, a Láng Téka Könyvesbolt alapítója

Simonovits András közgazdász

Tóth Zoltán választási szakértő


Dr. Mák Ibolya, a MÚOSZ háziorvosa és asszisztense, Maróti Zsuzsa kisbabájával

Tóth Zoltán választási szakértőt köszöntve Vince Mátyás, a MÚOSZ tiszteletbeli elnöke a közönség figyelmét a MÚOSZ székházában két nappal ezelőtt szervezett sajtónapi eseményre hívta fel a figyelmet, melynek keretében jeles értelmiségiek, közgondolkodók összegezték a magyar sajtó helyzetéről alkotott véleményüket. VIDEÓÜZENETEIKET idekattintva tekinthetik meg!

A LEGJOBB KULTURÁLIS ÉS A LEGJOBB FIATAL SPORTÚJSÁGÍRÓ

A kulturális újságírók Virág F. Éva-díját – a jelképes (a forgalomból időközben kivont) egyforintost – Bóta Gábor, a Népszava kultúra rovatának munkatársa Bernáth Lászlótól, Népszavás kollégától, a MÚOSZ Közművelődési és Oktatási Újságírók Szakosztályának titkárától és Szunyogh Szabolcs szakosztályelnöktől vehette át. Vitray Tamás egykori tanítványát V. Bálint Éva méltatta, hangsúlyozva, hogy Bóta Gábor az egyik legkiválóbb kulturális újságíró, többkötetes szerző, beszélgetős műsorok házigazdája és színházi kritikák elismert szerzője, maga is nagyhatású oktató, akinek „tanítványai hamarosan ellepik a magyar sajtót”.

Zsoldos Barna és Németh Gábor író, a díj alapítója

A fiatal sportújságírók Németh Gyula-díját Zsoldos Barna, a Nemzeti Sport munkatársa kapta. Zsoldos Barna 2010 májusában került a Nemzeti Sporthoz gyakornokként, néhány hónappal később már ő volt a Forma-1 felelőse. A Budapesti Gazdasági Főiskola elvégzése után a Komlósi Oktatási Stúdióban sajátította el az újságírás alapjait. Talpraesettségének köszönhetően olyan világsztárokkal készített interjút, mint Bernie Ecclestone, Nico Rosberg, Robert Kubica, Frank Williams, Gerhard Berger, Jackie Stewart, Rubens Barrichelló és Mark Webber. Nem csupán a technikai sportok vonzzák, legalább ennyire érdekli a labdarúgás is, s ha már ott voltak az Forma 1-es futamokon, interjúra kérte Lothar Matthäust, vagy éppen Philipp Lahmot. Sportműveltsége alapos, tudósításai, interjúi, glosszái, riportjai jelzik íráskészségét, szókincsét, egyszersmind érettségét.

Németh Gábor, a díj alapítója megemlékezett az alapítvány tavaly nyáron elhunyt elnökéről, Borbély Pálról. Egyúttal bejelentette: a kuratórium munkájába a jövőben két korábbi Németh Gyula-díjas újságíró, Murányi András és Moncz Attila kapcsolódik be.

A 25 ÉVES SAJTÓSZAKSZERVEZET JUBILEUMI DÍJAI

A társszervező Sajtószakszervezet minden évben a Magyar Sajtó Napján adja át a munkahelyi kollektívák jutalmazására alapított Vasvári Pál-díjat, valamint a kiemelkedő munkát végzett régi szakszervezeti tagok, illetve az érdekvédelmi tevékenységet támogatók munkáját elismerő Vasvári Pál Emlékplakettet. A díjakat F. Kováts Éva, a Sajtószakszervezet elnöke és M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető társelnöke adta át. Vasvári Pál-díjban részesült az MTI Sajtószakszervezete. A laudációban kiemelték: az MTI Sajtószakszervezet sokat tett 1989-ben a független, önálló, demokratikus szakszervezet létrehozásáért, és azóta is annak egyik meghatározó tagszervezete. A közmédia összevonása óta a korábbinál nehezebb működési feltételek között is következetesen folytatta az érdekvédelmi munkát, annak ellenére, hogy az átalakulás során az MTI Zrt-nél a munkáltató felmondta a kollektív szerződést, az MTI Sajtószakszervezet mindent megtesz azért, hogy ismét kollektív szerződés szabályozza a munkáltató és a munkavállalók viszonyát a több mint 130 éves intézménynél.

Mészáros Béla és Árpási Zoltán a Sajtószakszervezet elismerésével

A Vasvári Pál Emlékplakettel két újságírót tüntettek ki. Árpási Zoltán a 25 évben kilenc alkalommal vette át a munkaadók és a munkavállalók kollektív szerződésen alapuló példás együttműködését jutalmazó Vasvári Pál-díjat a munkáltatói oldal egyik képviselőjeként. Előbb hat évig, mint az Axel Springer lapcsaládjához tartozó Békés Megyei Hírlap főszerkesztője, majd 3 évig, mint a szintén AS-M-es Somogyi Hírlap igazgató-főszerkesztője. Ugyancsak a Sajtószakszervezet emlékezetes Pilvax-beli sajtónapi ünnepségein vehette át ugyanazon hat alkalommal a díj ezüst laptekercsét a szakszervezeti oldal képviselőjeként az Emlékplakettel jutalmazott másik kolléga, Mészáros Béla, a Békés megyei lap szakszervezeti bizottságának akkori titkára.

CSAKAZÉRTIS-DÍJ A HÍRHATÁR ONLINE MUNKATÁRSÁNAK

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége tavaly alapított közös, Csakazértis-díjával a rendszerváltás hajnalán megjelenő lapra emlékezve azon újságírókat ismerik el, akik a hétköznapi emberek ügyét segítik, kiállnak – gyakorta ellenszélben – az igazság mellett, bátran képviselik az újságírói hivatást. 2014-ben a MÚOSZ és a MEASZ közös díját Rosenberg Ádám kapja. A Hírhatár Online Lapcsoport munkatársát Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke méltatta.
muosz.hu
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek