Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Akadémia | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia
 
 
 
YES, NO COMMENT!
2016. február 10. szerda, 08:35
utolsó frissítés: 2016. május 23. hétfő, 17:11
A magyarországi média szinte napról napra szállítja az újságírás szakmai-etikai normáit megcsúfoló, megalázó eseteket, amelyekre gyakran hatásosabb válasz egy-egy újságíró vagy közíró gyors, vitriolos publicisztikája, mint a legkeményebb közlemény.
2016. MÁJUS 25.

Vádlottak padján a menekültnek álcázott újságíró

Nyilas Gergely az Index munkatársa Georgij Kulakov kirgiz menekültnek adta ki magát, hogy személyes élményeket szerezzen arról, hogyan bánnak a hatóságok a menedékkérőkkel. Az újságíró Győrben állt bíróság elé.
http://nol.hu/belfold/vadlottak-padjan-a-menekultnek-alcazott-ujsagiro-1616911

„Ilyen alapon Mátyás királyt is el lehetne ítélni”
Ilyen alapon akár Mátyás királyt is el lehetne ítélni, hiszen álruhában leplezte le a kolozsvári bírót – mondta a tanúkat képviselő ügyvéd a győri bíróságon, ahol az Index munkatársának, Nyilas Gergelynek a büntetőpere folytatódott. Az újságíró Georgij Kulakov kirgiz menekültnek adta ki magát, hogy személyes élményeket szerezzen arról, hogyan bánnak a hatóságok a menedékkérőkkel.
Az újságíró – a Népszabadság egykori munkatársa – saját élményei alapján tudósított az előállításáról, a röszkei átmeneti táborról, a buszútról, végül pedig a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóságának győri udvaráról, ahol eredeti szándéka és a portál ügyvédei tanácsára leleplezte magát. Színes, sorsokat is feltáró riportjában a szerző egyébként az előítéleteknél jóval kedvezőbb képet festett a menedékkérőkkel foglalkozó hatósági emberekről.
http://nol.hu/belfold/mi-a-kozos-matyas-kiralyban-es-georgij-kulakovban-1616909
A MÚOSZ elnökségének nyílt levele Nyilas Gergely ügyében.

2016. MÁJUS 23.

Rovatunkban többször is foglalkoztunk a parlamenti nyilvánosság korlátozásával, a tudósítók munkáját ellehetetlenítő gyakorlattal. A sajtóelhárítás olajozott gépezetébe ma egy kis porszem került: a Hír24 kitiltott videóriportere majdnem bejutott az ülésterembe. Hamar kiderült, tévedés, szó se lehet róla, adminisztratív hiba történt, amit a helyszínen azonnal orvosoltak is. Az újságíró – jegyezte meg a Hír24 –, mehetett vissza a Képviselői Irodaház elé vágóképeket koldulni.

A nyilvánosságot korlátozó intézkedések ellen a kitiltott újságírók a strasbourgi bírósághoz fordultak. A MÚOSZ jogásza, Nehéz-Posony Márton alkotmányellenesnek tartja ezt a gyakorlatot, az alábbi érvekkel.

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény hatalmazza fel a házelnököt a parlamenti tartózkodás részletes szabályainak megalkotására. E törvény 54. §-ának (2) bekezdése, a felhatalmazó rendelkezést követően, a következőt tartalmazza: „A házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.”

Ebből két következtetés adódik:

1. A parlamenti tartózkodás szabályai eleve nem zárhatják el a sajtó kép-viselőit attól, hogy a közhatalmat gyakorlóknak a parlamentben bár-hol, ahol az illető közhatalmat gyakorló tartózkodik, annak szükségtelen zavarása nélkül kérdéseket tegyenek fel. A 9/2013-as házelnöki rendelkezés 8. §-a ezért, amely szűk területre korlátozza a sajtó számára nyilvános parlamenti helyszíneket, önmagában is törvénysértő.

2. A parlamenti tartózkodás szabályainak megszegése miatti szankció szintén nem korlátozhatja a sajtószabadságot. A sajtószabadság ugyanis nem egy olyan jog, amelyet a rosszul viselkedő újságíróktól a házelnök fegyelmezési céllal megvonhat, hanem egy alkotmányos alap-jog, amellyel szemben az állam egyet tehet: elismeri és tiszteletben tartja. Az országgyűlési törvénynek az a rendelkezése tehát, amely a szabályok megszegése esetére a parlamentben tartózkodásra vonatkozó engedély visszavonását is lehetővé teszi, alkotmányellenes.

***

Nagy hagyományú, rangos művészeti és társadalmi folyóiratok szűnnek vagy szűnhetnek meg az állami források drasztikus csökkentése miatt. Az ATV Szabad Szemmel című műsorában Mészáros Antónia a kormány médiapolitikájáról, a sajtópiac helyzetéről György Péterrel, Tamás Gáspár Miklóssal és Hamvay Péterrel beszélgetett. Bővebben >>>

2016. MÁJUS 18.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése szerint Kövér László megsértette a Párbeszéd Magyarországért képviselőinek szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát azzal, hogy pénzbírsággal sújtotta őket amiatt, hogy a Parlament üléstermében kormányt bíráló transzparenst mutattak fel. A parlamenti nyilvánosság fogalmának korlátozó értelmezése az újságírókat is sújtja, a tudósítók mozgásterének szűkítése az elmúlt években a műfajt szinte ellehetetlenítette. A Házelnök döntéseit a MÚOSZ is szóvá tette. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével végül kollégáink is a strasbourgi bírósághoz fordultak. Az ellenzéki politikusok ügyében hozott döntés bizakodásra ad okot. Azt se bánnánk persze, ha Kövér László az önkorrekcióval megelőzné a bírákat és maga kezdeményezné a sajtószabadságot sértő szabályozás módosítását.

2016. MÁJUS 14.


A források védelmének megsértése?

A Blikk szerint a rendőrség titkos információgyűjtésbe kezdett a lap egyik újságírójával szemben, lehallgatta Csikós Klaudiát. Az esettel kapcsolatban szeretnénk rá emlékeztetni, hogy a MÚOSZ már néhány hónappal ezelőtt tiltakozott a média feletti ellenőrzés bármilyen kísérlete ellen: „a belügyminiszter úgy módosíttatná a nemzetbiztonsági törvényt, hogy minden tartalomszolgáltató köteles a nemzetbiztonság munkatársait foglalkoztatni, ha erre felkérés érkezik. … Maga a gondolat sérti a sajtó szabadságát.”
2015 novemberében, a tiltakozások közepette, visszavonták az előterjesztést.

2016 májusában állítólag titkos információgyűjtés folyt egy újságíró ellen. Amennyiben ez bebizonyosodik, s nem egy tavalyi gyilkossági ügy – amelyről kolléganőnk korábban tudósított – nyomozásának lényeges elemeként hallgatták le őt, a titkosszolgálati módszer nem elfogadható. Tudtunkkal ugyanis a Blikk főmunkatársával szemben semmilyen bűncselekmény gyanúja nem merült fel, továbbá nem hozott nyilvánosságra minősített adatokat.

Amennyiben helytálló a feltételezés, hogy a rendőrség célja csupán az volt, hogy megtudja, kik informálják a szerkesztőséget, az a források védelmének megsértése.

Tavaly télen titkosszolgák kihelyezésének gondolata, idén tavasszal a technika útján történő beavatkozás a szerkesztőségi életbe?
Ma lehallgatás, holnap kihallgatás? És holnapután?
K.G.

2016. ÁPRILIS 27.

Fotózható-e a szolgálatot teljesítő rendőr? Az Alkotmánybíróság nyilvánosságpárti állásfoglalásával szemben a Fővárosi Ítélőtábla után mai döntésével a Kúria is a rendőröknek adott igazat.

Baka András kihirdeti a Kúria ítéletét [Fotó: Bellai László]

A Kúria szerint a rendőr személyiségi jogának védelmét csak akkor írja felül a sajtószabadságé, ha a rendőr épp aktívan intézkedik, és ekkor készül felismerhető felvétel – olvasható a per előzményeit is felidéző Index-cikkben.

A portál nem adja fel, a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítve az Index a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Bővebben >>>

2016. ÁPRILIS 26.

A Népszabadság, az Index, a 24.hu és a hvg.hu videósai az MNB-botrányra vonatkozó kérdéseikre választ nem kaptak, e helyett határozatlan időre kitiltották őket az épületből.

Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke már forgatás közben jelezte, hogy következményei lesznek annak, hogy a Parlamentben nem a sajtó számára kijelölt helyen forgattunk – írta a NOL.

A hvg.hu ma reggel kapott értesítést, hogy videós munkatársuk határozatlan ideig nem léphet be az Országgyűlés Hivatalának helyiségeibe, vagyis a Parlamentbe és a Képviselői Irodaházba. Az indoklás szerint azért, mert „a Sajtóiroda munkatársának többszöri figyelmeztetése és felszólítása ellenére is folytatta tevékenységét, és nem volt hajlandó elhagyni a Déli Társalgó és az Országház Kupolatermének területét”.

Tavaly ősszel az RTL Klub híradósaival történt hasonló. A MÚOSZ Elnöksége Kövér Lászlónak írott levélben figyelmeztetett: a 9/2013-as számú házelnöki rendelkezésre hivatkozó döntés „azt sugallja, hogy bármikor, hatalmi szóval távol lehet tartani tudósítókat nyilvános rendezvényről, s akadályozni lehet valamely médium munkáját. A tv-társaság azóta ugyan újra tudósíthat a helyszínről, ettől azonban a precedens értékű esetet – úgy véljük –, nem sikerült megnyugtatóan lezárni.” A levélre formális válasz érkezett.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a hat újságírót képviselve az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Bővebben >>>

2016. ÁPRILIS 25.

Tizenegy újságíró, szerkesztő hagyta el a vs.hu-t hétfőn délutánig a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak múlt héten kirobbant pénzköltési botránya miatt. A főszerkesztő is lemondott.

„A VS-en mától ne keressetek, felmondtam. A szerkesztőség független (aki mást mond, hazudik), de az MNB lopott (pardon, elkülönített) pénze - amiről amúgy fogalmam nem volt - se az ízlésemmel, se a szakmai elveimmel nem fér össze. a hogyantovábbról 1előre fogalmam sincs. Tíz év alatt mindenesetre zsinórban ez a negyedik munkahelyem, ahonnan a politika közvetlen vagy közvetett beavatkozása miatt lépek le. Lehet, hogy érdemes lenne áttérnem a mesekönyvekre” – írta reggel a Facebookon Joó Hajnalka.

Az Index információi szerint Joó Hajnalka mellett eddig Joób Sándor, Kovács Áron, Rovó Attila, Munkácsy Márton, Dzindzisz Sztefan, Kósa András, Bátorfy Attila, Puskár Krisztián, Szabó András és Szedlák Ádám döntött úgy, hogy nem kíván tovább dolgozni a Vs.hu-nál.

Kora délután a főszerkesztő is bejelentette távozását. „Hibáztam, amikor hagytam, hogy a támogatott tartalmak a támogató feltüntetése nélkül jelenjenek meg, noha ebbe beleszólásom nem volt, de az is igaz, ez elegendő ok lehetett volna akkori felmondásomra” – indokolta döntését Lebhardt Olivér.

A Népszabadság több távozó Facebook-bejegyzését is idézi. Mások mellett az Indextől alig két hónapja érkezett Joób Sándorét. „Eddig egy havi fizetést kaptam, és most szeretném visszaállítani ennek a pénznek a közpénz jellegét. Egy havi fizetésemet ezért egy olyan alapítványnak fizetem be, ahol azt átlátható módon költik el, és ha még megkapom a 2. fizetésemet, azzal is ugyanezt teszem” – írja, magyarázatként hozzátéve: „Én egy magáncéggel szerződtem akkor, amikor elfogadtam a VS.hu megkeresését a szerkesztői posztra. Izgalmas kihívásnak tartottam ezt, mert a VS.hu-t szakmailag jó színvonalú és fejlődőképes újságnak tartottam. Időközben kiderült, hogy ez a magáncég nem éppen átlátható módon közpénzeket használt fel. (...) Ha újságíró maradok, szeretnék még arról kérdezni embereket, hogy hogyan és mire fordítottak közpénzt, ezért semmiképpen nem szeretném, ha a nevemmel kapcsolatban mindezt joggal vagy jog nélkül bárki felemlegetné. Ugyanezt kérem a VS.hu-nál dolgozó összes újságíró esetében is. Ők erről a helyzetről biztosan nem tehetnek.”

2016. ÁPRILIS 12.

1961-ben csoportosan elkövetett nemi erőszak bűntettében bűnösnek találták és börtönbüntetésre ítélték Kiss Lászlót, a magyar úszóválogatott szövetségi kapitányát – dobta be a köztudatba az uszodai körökben ismertnek tartott, és fél évszázaddal ezelőtt a sajtóban is megjelent, de mára elfeledett hírt egy múlt heti bulvárcikk.

A Magyar Úszószövetség vezetése másnap töretlen bizalmáról biztosította Kiss Lászlót.

Nem volt ezzel egyedül, az edző mellett kiállt a húsz magyar olimpiai bajnokot tömörítő Halhatatlanok klubja és az egyik legismertebb magyar újságíró, műsorvezető is. Bejegyzésünk időpontjában is elérhető a Facebookon az a kommentsorozat, melynek részeként Aczél Endre mentegette a botrány kirobbanása után pár nappal lemondott sportvezetőt. Hozzászólásaiban – a korabeli uszodák szexuális kultúrájának „bennfentes” szakértőjeként – azt bizonygatta, hogy a nő feltehetően szabad akaratából ment bele a szexbe, a feljelentésre szülei beszélték rá. „Egy szülőnek nem épp élmény, hogy a lányuk szeret, hogy is mondjam, kefélni. Eldöntötték, hogy áldozatot csinálnak abból, aki valószínűleg nem is volt az, és a példastatuálás vágyától hajtva a bíróság helyt adott az óhajnak” – posztolta Aczél.

A Népszabadság ezek után – morális megfontolásból, a magyar nyilvánosságban ritkán tapasztalt gyors és határozott lépéssel – megvált emblematikus szerzőjétől. Murányi András, a lap főszerkesztője azt nyilatkozta, Aczél Endrét kedveli és sajnálja, hogy ezt kell tennie, de a Kiss László ügyében írt kommentjei nem vállalhatóak a Népszabadság számára.

„Jogszerűen járt el a Népszabadság, vagy a szólásszabadság sárba tiprásával, vélemény alapú diszkriminációval állunk szemben?” – tette fel a kérdést a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) blogja, amire a szerző Murányihoz hasonlóan határozott, igenlő választ adott. „Abban az esetben, ha valakinek újságíróként az a munkája, hogy közzétegye a politikai véleményét, joggal várhatja el az újság, hogy ez a véleménye egybeessen a sajtótermék meggyőződésével. Ha az újság szerkesztősége köteles lenne minden véleményt válogatás nélkül közzétenni, joggal tarthatna attól, hogy előbb-utóbb elpártolnának az olvasói és lehúzhatja a rolót. Ehhez hasonlóan, ha tovább kellene alkalmaznia egy olyan munkatársat, aki nyilvánosan az újság számára vállalhatatlan hangot üt meg, saját hitelességét kockáztatná. Ha Aczél tördelőként dolgozott volna a Népszabadságnál, a lap nehezebben tudná megvédeni a döntést, hogy megvált tőle. Így azonban jól igazolható, hogy nem szeretné a lap, hogy egy nyíltan szexista szerzővel azonosítsák és emiatt pártoljanak el tőle az olvasók” – írta Dojcsák Dalma, párhuzamot vonva a Kovács Ákos popénekessel szexista nyilatkozata miatt szerződést bontó Telekom-döntéssel.

2016. MÁRCIUS 21.

A politikusnak alákérdező, mikrofonállvány-újságírás sajátos ellenpontja a szerkesztőség prekoncepciójának offenzív – nem kevésbé szolgai – képviselete. Ennek médiaszakmai-etikai szempontból minősített esetei önleleplezően propaganda célokat szolgálnak. Utóbbira láthattunk példát a Tények (sic!) című műsorban. A TV2 „annak eredt nyomába”, hogyan képes kifizetni drága albérletét a kormányzat korrupciógyanús ügyleteit, legutóbb a miniszterelnök vagyonosodásához kapcsolódó kérdéseket felvető ellenzéki képviselő?

Az alábbi videóban a kormányközeli pozícióba manőverezett kereskedelmi televízió stábja és Juhász Péter közötti beszélgetés látható tizenhárom percben, vágatlanul – a TV2 két és fél perces anyaga itt érhető el.



Megdöbbentő adalék, hogy az interjút készítő újságírónő az „oknyomozó újságírás” tanára a Corvinuson. Mi több: a katedrán Wisinger Istvánt cserélték le Kunfalvi Nórára, úgy, hogy az egyetem honlapján csak az oktató nevét változtatták meg, a kurzus leírása változatlan, minden – beleértve a Pulitzer- és Aranytoll-díjas újságíró elérhetőségeit is – ma is úgy szerepel a szövegben, ahogyan azt a MÚOSZ egykori elnöke megírta.

És a Tények másnap ott folytatta, ahol előző nap abbahagyta… Ha csak az nem tekinthető fordulatnak, hogy a stáb egyik tagja felmondott és sajtóinformációk szerint a szerkesztőség harmada intenzíven állást keres.

2016. MÁRCIUS 17.

A Blikk cikke nyomán terjed a magyar közmédia hitelét rongáló legújabb történet. Ezúttal nem cenzúráztak vagy retusáltak ki senkit, a hírhamisítást messze elkerülték. Ha nem is éppen a szakma szabályai szerint, de meglehetős gondossággal megelőzték a bajt: a gyerekkönyvének bemutatására felkért Nagy Bandó András meghívását – biztos, ami biztos – visszavonták. A humorista szerint „bárki a letiltottak közé kerülhet, aki szembefordul a jelenlegi rendszerrel”. A lap a persona non grata-nak számítók között említi Kulka János, Gálvölgyi János, Kovács Patrícia, Vágó István vagy Alföldi Róbert nevét. Az MTVA közleményben tagadja a feketelista létezését.

***

2016. FEBRUÁR 15.

A sajtó figyelmét is felkeltette, hogy a Kossuth teret megtöltő szombati pedagógustüntetés nem szerepelt a Magyar Távirati Iroda Eseménytükör című programelőzetesében. „Az állami hírügynökség viszont nem felejtette el beharangozni Palkovics László oktatási államtitkár szombati sajtótájékoztatóját – azt, amelyben épp a tanártüntetésre reagál majd” – tette szóvá a hvg.hu.

***

A Vastagbőr irányította a közfigyelmet a közszolgálati műhelymunka másik jeles teljesítményére. Az M1 Médiaklikk című műsora az oknyomozó újságírás társadalmi hasznáról forgatott három perces riportjában két szakértő szólalt meg, két kormányközeli médium, a Magyar Idők és a Pesti Srácok egy-egy munkatársa. „Mindezt azon az M1-en, ahol semmilyen klasszikus “oknyomozás” nem folyik, ellenben nincs olyan hét, hogy ne bukjanak le valamilyen hamisítással, ferdítéssel, hírelhallgatással” – jegyezte meg az Átlátszóra költözött blog.



2016. FEBRUÁR 10.

Az „új kormánypárti sajtó” egyik kiemelt fórumának tekintett 888.hu a legnagyobb ellenzéki párt elnökének magánéletébe gázolt bele – a portálról időközben eltávolított – hírhedt, Tóbiás József és felesége mellett gyermekét is érintő bulvárcikkében. A vállalhatatlanul otromba és szexista írástól Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke Facebook-oldalán határolódott el; az ELTE etikai vizsgálatot kezdeményezett a lap főszerkesztője, a „polgári kormány” ismert ideológusa, G. Fodor Gábor ellen; Deutsch Tamás pedig kedvelt műfajában, Twitter-üzenetben szólt be a szerkesztőségnek.

„Gondoljunk arra, hogy kormánytámogatással, közpénzből, létrejön egy internetes oldal, legyen a neve, mondjuk „3 x 8 = 24.hu”, és képzeljük el, hogy ezen az oldalon egy idióta, megrészegült, agyament, ostoba, (alternatív), etc. „újságíró” ízléstelenül mocskolni, gyalázni kezdi a családunkat. Ugye, nem egy jó érzés” – szólítja meg a „valódi konzervatívokat” Nagy Bandó András a 24.hu hasábjain, hangsúlyozva, hogy ki kell mondani: „ez tűrhetetlen, ez már túllép minden határon, hogy ez már nem „újságírás”, hanem (csupán) gyalázkodás, személyes bosszú, szenny, mocsok, szutyok…”

***

2016. február 3-án a kormányzat oktatáspolitikáját bíráló demonstráció volt Miskolcon. A tüntetés napján a rendezvény egyik szónokáról, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökéről, a Magyar Demokrata főszerkesztője azt írta Facebook-oldalán, hogy Galló Istvánné Péter Gábor, a Rákosi-korszak egyik rettegett politikai szereplője, az ÁVH vezérének lánya. Bencsik Andrást az sem zavarta, hogy a szakszervezeti vezető édesapját nem Péter Gábornak, hanem Péter Ferencnek hívták. Az újságíró később beismerte, hogy tévedett és bocsánatot kért.

Dr. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a Népszavában kelt Galló Istvánné védelmére, keményen bírálva a csak monogramjával említett szerzőt.

„Korábban a 888. internetes portál, most egy kacskaringós múltú zsurnaliszta minden írott és íratlan szabályt megszegve arcátlanul rágalmazott.Tegnapelőtt egy politikus családját, tegnap egy szakszervezeti vezetőt, de holnap vajon kit?”– teszi fel a kérdést Dr. Dávid Ferenc, a szakmai szervezetek etikai felelősségét is felvető, Népszavában megjelent cikkében.

***

„Évek óta HIV-fertőzött a magyar sztárénekesnő” – adta hírül a Blikk február másodikán. A lap a birtokába jutott „döbbenetes információt” egy meg nem nevezett kórház név nélkül említett alkalmazottjára hivatkozva közölte.

Az Index Vélemény rovatában Sárosi Péter – a MÚOSZ Küldöttgyűlés elnökének névrokona – élesen bírálta a bulvárlapot. „Ha ez a cikk csupán egy celeb magánéletének újabb, gyomorforgatóan gusztustalan kitálalása lenne, hát nem lenne érdemes foglalkozni vele. Ennél azonban sajnos többről van szó. (...) Az orvos és beteg közötti bizalom az egészségügyi ellátás egyik alkotmányos alappillére. Legalább annyira fontos, mint hogy legyen lélegeztetőgép és defibrillátor a kórházban” – írta a Jogriporter Alapítvány igazgatója, emlékeztetve arra, hogy a HIV-státuszra vonatkozó adat különleges személyes adat, az ezzel való visszaélés szabadságvesztéssel büntetendő.

„Illene tudomásul venni, hogy a HIV státusza mindenkinek a legszentebb magánügye. Akkor is, ha közszereplő, akkor is, ha celeb – emelte ki a szerző. – Nem kell szégyellni, és ha valaki önként előbújik, hát nagy tiszteletet érdemel a bátorságáért. Azonban valakit az akarata ellenére "leleplezni", vagy akár nyomás alá helyezni, hogy bújjon elő – ez bizony nem csak erkölcstelen és jogsértő, de a járvány terjedését szolgálja. Szégyellje magát minden újságíró, aki ebben közreműködik.”
muosz.hu
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek