Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Akadémia | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia
 
 
 
Szent Imre ezer éve Székesfehérváron
2007. október 30. kedd, 16:26
Kifejezetten kultusztörténeti és nem történelmi tárlat látható november 11-éig Székesfehérváron, az Egyházmegyei Múzeumban, a volt ferences rendház épületében, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Szent Imre született ezer évvel ezelőtt. A kiállításról, a MÚOSZ Kiemelt Évfordulók Szakosztálya tanulmányútjának egyik célpontjáról Wagner István készített beszámolót.
Szent István királyunk és Boldog Gizella fiának korai, tragikus halála és 1083-as szentté avatása óta tisztelete elterjedt az egész Kárpát-medencében és Európa-szerte, Brüsszeltől Aachenen át Bécsig, vagy Krakkótól Zágrábon át Nápolyig. A nemzetközi millennáris seregszemlén ötven hazai és külföldi intézmény háromszáz tárgyát tekinthetik meg az érdeklődők – összegezte a Kiemelt Szakosztálya tagjait tájékoztatva a legfontosabbakat Smohay András művészettörténész-társrendező.

Kizárólag hazai vonatkozásokra szorítkozva említhetjük 1330 tájáról, a Magyar Anjou Legendáriumból Szent Imre éjjeli imáját, későbbről ismeretlen felvidéki mester 1478-as szepeshelyi hármas portréját Szent István és László társaságában, avagy a Csíksomlyóról érkezett és hasonló témájú 1755-ös fogadalmi képet, Salamon Imre helybéli székely nemes megbízásából. A koronázási palást pannonhalmi másolatát 1613-ban szőtték szorgos kezek, névtelen dunántúli szobrász 1740 körüli, festett-aranyozott fafaragását a bodajki plébánia kölcsönözte, a győri csizmadia céh jegyzőkönyvének borítóján az akvarell huszárruhában ábrázolja őt. Egyformán 1880 tájáról és Székesfehérvárról való Pauer János püspök kelyhén a zománc-medaillon vagy a miseruhahímzés selyemszállal és arany fonállal, a barokk kori imádságos könyvek és szentképek kisebb-nagyobb rézmetszeteinek se szere, se száma…

A magyar művészettörténet krónikájából a fő attrakció Székely Bertalan: Boldog Gizella a gyermek Imre herceggel című 1873-as akvarellje, amelynek fekete-fehér másolata annak idején a Vasárnapi Újságban jelent meg, de eredetiben csak most láthatja először a hazai közönség. A képet Pest város előljáróinak megbízásából festette a művész Erzsébet királynénk Gizella lányának esküvőjére Leopold bajor főherceggel és reprezentatív albumban adták át az ifjú párnak. A magyar tárlatrendezők felkérésére május elején bukkantak rá a müncheni kollégák a Bajor Állami Levéltár titkos házi archívumában és készséggel rendelkezésre bocsátották. Hasonlóan historizáló jellegű munka 1891–93-ból Zichy Mihály négy részes oltárkép-terve a szent életéről, amelyet a család kérésére készített a budai Mátyás-templom északi oldalán lévő Zichy-kápolna szárnyasoltárához. A soproni múzeum küldte ifj. Stornó Ferenc akvarell tervét a 19. század harmadik harmadából a garamszentbenedeki templom üvegablakához. Kuriózum Vaszary János 1895-ös vászna győri magántulajdonból, barokkosan hullámzó vörös bársony palásttal, Benczúr Gyula 1900 körüli festményén a királyi atya intézi intelmeit trónörökös fiához és Nagy Sándor ezekkel egykorú akvarellje is privát rejtekből jutott most a széles nyilvánosság elé.

Az 1930-as országos emlékévben gyakoribbá váltak a korabeli ábrázolások: Kákay Szabó György fehér lovon, páncél öltözetben és kivont karddal festette le – népiesen naív stílusban – akárcsak Végh Gusztáv nyolc részes sorozatán és ekkor állították fel Kisfaludy-Strobl Zsigmond közismert szoborcsoportját is a mai Móricz Zsigmond körtéren. A negyvenes évekből csak fotón maradt az utókorra Jeges Ernő balatonfűzfői freskója, ép viszont Pannonhalmán Aba-Novák Vilmos római iskolás alakja jobbjában szablyával, baljában liliommal, akárcsak Kontuly Béla sokalakos, monumentális faliképe Vácott, eleve alulnézeti perspektívában komponálva, míg Borsos Miklós négy részes bronz relief sorozatát Győrben őrzik. Csak a beavatottak tudták annak idején, hogy a pesti Szent Rókus kápolnának az 1956-os harcokban megsérült homlokzati szobrai felújítására Szent Imre arcához a mártír Maléter Pál rejtett portréját mintázta meg tervében Ambrózy Sándor. Meszlényi János 1980 táján rézlemezből kalapált és hegesztett körszobrot Zichyújfaluba, az ő szentje korszerűen keresetlen testtartással, leeresztett két karjában tartja az ágas-bogas liliomszálat. Végül a legfrissebb a Korényi Kinga és János alkotópáros idei, helybéli munkája Szent Imre és feleségének imádkozó figurájáról, amely – paradox módon – a legrégebbi atmoszférát árasztja, mert a gyertyák kormától sötétre patinázódott bizánci ikonok ősi stílusában fogant.
Wagner István
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek