Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Akadémia | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia
 
 
 
Látogatás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtárában
2009. november 19. csütörtök, 14:27
A MÚOSZ Zenei Szakosztálya Aradi Péter vezetésével „az utolsó pillanatban” látogatott a Zeneakadémia ún. Liszt Könyvtárába, hiszen tereiben és technikai berendezéseiben már a 21. század igényeihez igazodva fog megújulni nemzeti büszkeségünk, a szépséges alma mater épülete.
Kis csapatunkat költözésre készülődve fogadták a tudós könyvtárosok. A költözés sem vidám dolog egy könyvtár életében, ha 530 ezer értékes egységgel rendelkezik, s hozzá a hangtár CD, DVD és kórusanyagainak 40-50-es példányai. A bekötött folyóiratokból 10 ezer van az állományban. A jelenlegi pénzszűkében csak 30 külföldi zenei folyóiratra fizetnek elő. 2006-ban húszról kellett lemondaniuk. A világ talán egyetlen olyan könyvtára ez, melynek tereit az új tervek nem bővítik, hanem szűkítik!

A 38 éve itt dolgozó Gádor Ágnes, jelenleg könyvtárigazgató több érdekességet osztott meg velünk a Zeneakadémia és a könyvtár történetéről. Ugyan Liszt Ferenc volt az ötletadó, de végül csak a könyvtárát hagyta az intézményre – ennek anyaga most a Liszt Ferenc Múzeumban van. 1874-ben, az országgyűlésben Andrássy Gyula javasolta először a zenei felsőoktatás elindítását. Ekkor Deák Ferenc épp az órájára nézett, mert ebédelni akart, így a parlament sebtében megszavazta a létesítést.

Kezdetben két szekrény könyv és kotta német nyelven szolgálta a tanítást, hiszen magyar zenei irodalom, hazai tanár nem volt. Aztán több szakkal és zeneelméleti oktatással bővült az intézmény, és gyarapodott a könyvtár is. Megalakult az Olvasókör, sőt az olvasóköri koncerteken mutatták be először Bartók, Szendy, Kodály műveit. 1882-től a könyvtár szerkesztésében – több megszakítással – évkönyvek is megjelentek. 1883-ban adták ki a könyvtár nyomtatott katalógusát. 1990 óta az évkönyv már csak 15-20 példányban láthat napvilágot. Mégis hazánk legnagyobb zenei könyvtára a FSZEK és az OSZK előtt. Az 1920-as évek végéig a tanárok egyike végezte a kölcsönzést, nem volt főállású könyvtáros. 1928-tól 1961-ig dr. Prahács Margit zenetudós szolgálta legjobban a könyvtárat, majd 2005-ig dr. Kárpáti János.

A Zeneakadémia felújításának idejére az Eötvös utca 10-be költöznek a 40 év óta megtízszereződött állománnyal. Köztük olyan ritkaságokkal, mint a Brunszvik-család házi kottái, eredeti és első kiadások, valamint összkiadások. Az MTA által jegyzett kutatóműhely, mégsem számíthatnak az NKA támogatására, mert kottabeszerzésekre nincs pályázati rovat. Jelen keretük évi 5-6 millió, ebből egymillió jut folyóiratokra, de már nem jut újabb összkiadások megszerzésére.

1989-ben, a Cocom-lista felszámolása után, sikeresen pályázatot nyertek számítógépes fejlesztésre. Azóta Szirányi Gábor irányításával tízezer adatot rögzítettek az ALEPH rendszerrel. Ebben nyilvántartják a keresett dokumentum helyét, a kölcsönzést, az előjegyzést és a katalógust, amit régen fejben tartottak! Ma ez lehetetlen feladat.

A beiratkozás zenészeknek és hallgatóknak 1200 forint, rendszerhasználattal 1800, külsősöknek 6000 forint. Ezért cserébe kilenc feldolgozott adatbázisban és a METALIB rendszerben is kereshet a látogató, akár otthonról is.
2006-ban a kötelező leltározáskor sok kötetet ajándékoztak a kolozsvári Tanárképző Főiskola ének-zenei tanszék könyvtárának, hogy megkaphassa működéséhez az engedélyt.
Dobi Ildikó
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek