Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Akadémia | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia
 
 
 
Az örökifjú Makk Károly
2015. november 23. hétfő, 21:26
A nemzetközi hírű magyar filmrendező életútját Norvégiában is figyelemmel kísérik. A 90. születésnapjára készülő Makk Károllyal az Oslói Egyetem médiamérnöke, a MÚOSZ Életmód Szakosztály tagja, Kovács Katáng Ferenc készített interjút.
Makk Károly filmrendező, forgatókönyvíró, színész 1925. december 22-én született Berettyóújfalun. Mozitulajdonos édesapja révén már gyerekkorában közel került a filmekhez, majd érettségi után a Hunnia Filmgyárban vállalt munkát. Budapesten a Pázmány Péter Egyetem magyar-művészettörténet-esztétika szakos bölcsészhallgatója volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát 1946 és 1952 között végezte el. Első filmjét az akkori hatalom betiltotta, az ötvenes évek elején egy ideig traktorosként dolgozott. 1952-ben került a MAFILM-hez, mint társrendező.

Makk Károly visszaemlékezése hét évtizedes pályájára 2014-ben jelent meg, a Kossuth Kiadó gondozásában
Első játékfilmje, a Liliomfi, 1954-ben készült. Korszakhatárokat jelentő alkotások fűződnek a nevéhez. 1953-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, később docense, majd a főiskola egyetemmé válása után professzora, majd professzor emeritusz. 1991-ben a Demokratikus Charta szóvivője. 1993-tól a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja, jelenleg elnöke. Makk Károly egyike a legismertebb magyar filmrendezőknek. Számos játékfilmet, valamint tévéjátékot rendezett. Az Európai Filmakadémia tagja.
(magyar.film.hu, HM)

2015 decemberében ünnepeljük Makk Károly 90. születésnapját. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Életmód Szakosztályának újságírójaként egy telefonbeszélgetésen érdeklődtem a neves filmrendező hétköznapjairól, terveiről, életmódjáról.
Két tucatnál több filmje ma is élénken él nemcsak a ”vájtszemű” filmrajongók emlékezetében. Mozik, ifjúsági körök, Filmklubok játsszák a 30, 40, 50, 60 éve (a Liliomfi 62 éve!) készült filmjeit. Különösen a kerek születésnapi évfordulókon alig tud eleget tenni a meghívásoknak. A vetítések előtt vagy után hosszan faggatják a rendezőt alkotói módszeréről, a máig aktuális filmek titkairól.

Liliomfi

Makk Károly néhány filmjét a Balaton északi oldalán forgatta. Munkái során nem
csak ő ismerte meg ezt a tájat, hanem e vidék emberei is őt. Szeretettel, barátsággal fogadták, amikor kikapcsolódásra, feltöltődésre ott választott magának pihenőhelyet. Rendszeresen találkozik a környéken élő barátaival, élvezi a vidék kínálta különleges ízeket, zamatokat. Kistermelők kínálják portékáikat, friss zöldséget, gyümölcsöt, házi nevelésű szárnyasokat és ”testesebb jószágok” finomabbnál finomabb részeit.
Makk Károly kicsit bosszankodva, kicsit derűsen említi az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) jelentése után a hazai médiumok által gerjesztett pánikkampányt az egészségtelen húsok, adalékok, tartósító szerek ellen. Igencsak nagy riadalmat keltettek még az egészségesen étkezők körében is.

– Már nem merek megenni egy pár virslit sem, a legrosszabb kategóriába sorolták. Valamikor nagyon szerettem főzni, szakácskodni. Élvezettel tértem be a húsboltba, ahol a hentes olyan választékkal csábította a betévedőket, hogy nem lehetett ellenállni a kísértésnek. Van, aki tud ügyelni az étrendjére, nekem ez nem megy könnyen.
A környék nem csak az ételeiről s a hozzájuk való friss alapanyagokról híres, hanem a borairól is. Egyre alakulnak a nemes nedűket előállító borgazdaságok. A Szigligeti Vinotéka kínálatában található pl. a Szászi Birtok egyik terméke, a magyar irodalom- és a filmem szereplőjéről elnevezett Liliomfi (Badacsonyi Olaszrizling). Nem beszélve a Szeremley borokról és Szeremley Huba barátomról, aki külföldi gazdasági és érzelmi kalandjain túlesve a régi családi otthon: Badacsony és vidékének hívó szavára visszatért ide, hogy a környék élet- és bor-kultúráját megőrizni, sőt, fejleszteni tudja, ennek a visszatérésnek minden örömét és nyűgét vállalva.

Ház a sziklák alatt

Az időskori testmozgásról, fizikuma karbantartásáról kérdezem a rendezőt. Mentegetőzés nélkül közli, hogy az egészségügyi sétáit többnyire a négy fal között tudja le. Nagyon szeret nézelődni, elmélkedni, s az ablakon túli táj képes őt hosszú időre lekötni. Amikor feleségének mutogatta korábbi forgatásai színhelyeit, rátaláltak a jelenlegi házukra, s csak később jöttek rá, hogy az 1959-ben forgatott Ház a sziklák alatt című film híres jelenetének meredélye közelébe kerültek. Egyik ablakuk arra néz, a déli fekvésű a Balatonra, a másik kettő a napfelkeltére és a napnyugtára.

– 18 éves korom óta filmezek, megállás nélkül dolgozom. Kormányok jöttek, mentek, én megállás nélkül forgattam. Köztudott, hogy ez egy erőt próbáló, kemény szakma. Voltak nehéz időszakok, de mindig tudtam, hogy egyszer elmúlik, s jön egy újabb, jobb periódus az életemben. Szeretek autókázni, szomszédolni, gyönyörködöm a táj szépségében, de a kert, a gereblyézés, a fametszés nem érdekel. Fiatal koromban robbanékony, lelkes sportoló voltam, de úgy ötven évesen lehiggadtam. A lustaság és a mozgékonyság furcsa keveredése jellemző rám, ezt talán édesanyámtól örököltem.

Radetzky induló

Sok filmet készített, és – bevallása szerint – elég sok ötlete van, vagy maradt megvalósítatlanul. Makacsul kérdezősködöm, hogy mégis mi hiányzik igazán a repertoárból, melyik az a film, aminek hiánya ma a legjobban fáj neki.

Ünnepeljük együtt Makk Károly 90. születésnapját!
A kerek évforduló alkalmából a MÚOSZ Életmód Szakosztálya szervezésében, december 2-án a Sajtóházban is köszöntjük a kiváló filmrendezőt. Szeretettel várjuk Makk Károly tisztelőit, kollégákat, filmbarátokat. Bővebben >>>
– Joseph Roth Radeczky induló című regényét vittem volna vászonra cseh, lengyel, magyar, német kooprodukcióban. Már összeállt az álomstáb, csupa veretes nevekből, s a producer is értette a dolgát, aztán valahogy mégis elmaradt. Pedig a 80-as években nagyon foglalkoztatott Roth 1932-es műve, amely a Trotta család három generációján keresztül mutatja be a Monarchia tündöklését és bukását. Éppen aktuális lett volna a film, Magyarország és a környező országok akkor álltak egy korszakváltás határán, még ott, de már majdnem itt.

Makk Károly a négy táj felé néző ablakain át nemcsak a közeli tájat figyeli, igyekszik távolabbra is látni. Keresi az összefüggéseket, a mindenkori helyzetekre adható válaszokat, magyarázatokat. Ha már filmforgatáson nem is töri a fejét, de gondolatait igyekszik sorokba szedni. Egy kiadó biztatására nekifogott az írásnak. Egy hét kínkeserves munka eredményeként csupán néhány oldal született. Folytatta, golyóstolla nyomán szaporodtak a sorok, s néha már élvezetet is talált benne. Aztán szövetkezett élete társával, aki a számítógépbe másolás közben javította, szerkesztette is a szöveget, s közben jókat veszekedtek, sokszor semmiségeken is. Makk Károly vidám hangja a telefonban azt sugallja nekem, hogy nem ment vérre a játék, s rögtön magyarázza is a bizonyítványát.

- Már alig vártam a közös írási alkalmakat, mert az összeveszéseket jó kis kibékülések követték. Összeboronált bennünket a Szeretni kell című könyvem (Kossuth Kiadó, 2014. Nem memoár, nem önéletrajz, nem emlékezés, és főleg nem vissza. Ha mégis emlékezés, akkor előre. Emlékezés előre a jövőbe, a jövőre. Filmről van szó, filmet látunk és élünk, sok bennük a saját film, ami a mienk, a mi történetünk. A mienk akkor is, ha sem a történet, sem a forgatása idejében még nem éltünk. Az egyik legnagyobb magyar filmrendező 89 évesen emlékezik vissza több mint 70 éves pályájára. Részlet egy könyvismertetőből).

Az interjú szerzője, Kovács Katáng Ferenc
Még egy érdekességet említ az írási periódusból. Nem számolt azzal, hogy a lázas igyekezetben elfogy a vidéki házba magával vitt tiszta papír. Polcain ott sorakoztak a rendezőkollégák forgatókönyvei egyoldalasan gépelve, üres hátoldalakkal. Így írta tele Fábri, Huszárik, Jancsó dolgozatait saját jegyzeteivel.

Szerelem

A Magyar Filmlabor 2015 végére fejezte be a Magyar Nemzeti Filmarchívum számára 100 régi magyar film digitális felújítását. A filmek operatőrei segédkeztek a korhű látványvilág visszaállításában. Ők fényelték újra az egyenlőtlenül fakult részeket, s biztosították, hogy az eredeti elképzelésük szerinti fény-és színhatás a digitális adathordozón is érvényesüljön. Alapvető célkitűzés volt, hogy a forgalmazásban ma már nehezen hozzáférhető, jelentős filmtörténeti értékeket válogassanak. Az első körbe Makk Károly 10 filmje került, a Szerelem című is, amit 2001-ben a Minden idők legjobb 100 filmje közé választottak.
Mostanra elmúlt ugyan a Makk Károly filmek “divatja”, de neves filmes oktatóhelyekről időről időre jönnek a hírek, hogy rendezései szerepelnek a kötelező szakirodalomban, s ennek kapcsán sokszor vetítik is az ifjú utódoknak.

Ui.

Isten éltesse az ereje teljében lévő Makk Károlyt! S ha a 90. évforduló körüli rendezvények elcsitulnak, kapcsoljon vissza alkotói módusba, írja meg a maga hangján újabb könyvét, sikerüljön forgatnia Kínában, ahonnan nemrégiben kapott ajánlatot, készítse el fiatal tanítványaival közösen a róla szóló dokumentumfilmet, nyissa meg a frissen felújított filmjeinek bemutatóit… Éljen soká!

Oslo, 2015. november
kovács katáng ferenc
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek