Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Akadémia | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia
 
 
 
100 éve született Simándy József
Találkozás özv. Simándy Józsefnével – Hegedűs Judit balettművésszel
2016. február 9. kedd, 15:39
A 2016. év kiemelt évforduló Simándy József Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja családtagjai és tisztelői számára. Szeptember 18-án lenne százéves a népszerű művész.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában (Sajtóház, 1064 Budapest VI., Vörösmarty u.47/a) 2016. február 15-én, hétfőn 15 órakor kezdődik az a nyitott rendezvény, amin újságírók és meghívott vendégeik, köztük ismert operaénekesek is részt vesznek, szerepelnek. A részletes meghívó a MÚOSZ honlapján olvasható. Az emlékműsort Dr. Szalontai Éva szakosztályelnök és az Életmód Szakosztály szervezi.
A sokak számára örök művészi élményt nyújtó tenorra, Bánk bán feledhetetlen hangjára a leghitelesebb tanúval özv. Simándy Józsefné Hegedűs Judit balettművésszel emlékezünk.

A Sajtóház éttermében beszélgetünk. Simándy művész úr hátországát az aktív balettművész, a Magyar Állami Operaház Balettkarának tagja, három gyermekes édesanya biztosította 46 éven keresztül. A férj távozása után is mindent megtesz az emlékezés ébrentartására. Idén különösen sok feladat vár a feleségre és családjára.

Megkértem a művésznőt, hogy a férje születésétől fogva mesélje el az élettörténetüket, a hátrányos helyzetből felépített nagy ívű művészi karriert és közös történetüket. Ebből csak rövid részleteket tudunk itt közölni. Érdemes elolvasni a Zenemű Kiadó gondozásában megjelent Dalos László: Bánk bán elmondja című életrajzi könyvet.

Fontosnak tartottuk ráirányítani a fiatalabb korosztály figyelmét arra az önmagához nagyon szigorú, következetesen tanuló és dolgozó, szegény körülmények közül induló egykori autószerelő fiúra, aki példakép lehet minden fiatal számára. A szerepeire rendkívüli odafigyeléssel, nagy lelkiismeretességgel készült. Ezt az önfegyelmet és odaadást várta el a családtagjaitól és munkatársaitól. A nemzetközileg is kiemelkedő sikereiért keményen megdolgozott. Az adottságát tehetséggé fejlesztette és megkapta érte a közönség rajongását, sőt a hivatalos elismeréseket is. A színpadi művészek örökös panasza, hogy ők a perc varázslói és másnapra már feledésbe merül a művészetük. A valódi érték azonban mindig érték marad! Simándy József hangja hanglemezről hallva is zenei élmény. Könnyeket csal azoknak a magyaroknak is a szemébe, akik felvételről hallhatják Bánk bán vallomását a hazaszeretetről. Megemelte a hallgatói lelkét gyönyörű tenorjával, színpadi megjelenésével és megerősítette a magyarokat hazaszeretetükben a Hazám, hazám eléneklésével világszerte.

***


Simándy József 1916. szeptember 18-án a Pest megyei Kistarcsán született. Édesapja géplakatos, szerszámkészítő, építésvezető. Édesanyja háztartásbeli, családanya, később varrónő. Hárman voltak testvérek és József volt a legfiatalabb.

József a művészi pályafutása során Simándyként vált ismertté. 1997. március 4-én, Budapesten halt meg. Édesanyjától szép hangját, rendszeretetét, édesapjától a pontosságát és precizitását, mindkettőjüktől a céltudatosságát örökölte.

A Kistarcsán élő család helyzete tovább romlott a szülők válása, majd az apa halála után. József az elemi iskola, majd a polgári iskola elvégzése után autószerelő inas (szakmunkástanuló) lett Budapesten a Kerepesi úti Szürke Taxi Vállalatnál. A sikeres vizsga után felvették ugyanoda autószerelőnek. A fiú szerelt és énekelt. A művezetője felfigyelt rá és javasolta keressen egy énektanárt, tanuljon énekelni. Possert Emília ingyen tanította a tehetséges, szegény fiút. Később Dr. Székelyhidi Ferencnél tanult énekelni a Zeneakadémián. A Zeneakadémián egyből a második évfolyamra vették fel 1943-ban és 1945-ben végzett.

Közben zajlott a II. Világháború. A háború után politikai okra hivatkozva nem igazolták (megbízhatatlanság). Ezért nem kapott állást énekesként. A Magyar Állami Operaház művészbejárójánál találkozott Vaszi Viktor karmesterrel, aki meghívta Szegedre, a Szegedi Nemzeti Színházhoz. Ott éppen akkor szervezte az opera tagozatot. A fiatal énekes albérletébe küldönc érkezett, hogy megbetegedett a műsoron lévő Carmen (Bizet) előadás tenorja és be kellene ugorni Don José szerepébe. Így indult a pályája, amely a továbbiakban sok szereppel ismerte el a tehetségét. Sokat köszönhet Szegednek.
Szegeden énekelt még a Parasztbecsületben, a Szorocsinci vásárban és az Eladott menyasszonyban.

1947-ben Tóth Aladár igazgató meghívta a Magyar Állami Operaház operaénekesének, a Carmen Don José szerepére. Ezután még sok szerepet kapott évtizedeken keresztül. A legtöbben Erkel Ferenc Bánk bánjára emlékeznek, amelyben 156-szor énekelt.
Sokan segítették, tanították. Nagynevű művészek, pl.: Székely Mihály, Otto Klemperer nemzetközi hírű karmester, aki 1948-ban betanította a Lohengrin-t.

Simándy József alapelve és elvárása volt magával és partnereivel szemben a rendkívüli fegyelmezettség és felkészültség. Ezt értékelték a szerepek felkínálásakor és ez volt a sikerei alapja.A legtöbbször a Szegedi Nemzeti Színházban és a Magyar Állami Operaházban lépett fel, de Európában is például Svédországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában.

1956. október 22-én (egy nappal a forradalom kitörése előtt) utazott Nyugat-Németországba koncertkörútra Székely Mihállyal, Jámbor Lászlóval, Takács Paulával és Komor Vilmossal.
Ennek ellenére „hőn szeretett magyarjai egyike” látni vélte október 23-án a forradalmi menetben egyházi zászlót vinni. (Tudták róla, hogy templomba jár a családjával).
A németországi szereplések után mindenki hazajött, csak Simándy nem. Ugyanis meghívta Fricsay Ferenc, a Müncheni Állami Operaház főzeneigazgatója, hogy négy hét alatt tanulja be bajor-németül a Lammermoori Luciában Edgar szerepét. Az előadás után harminckilencszer tapsolta vissza a közönség.

Közben Otto Klemperer meghívta Amszterdamba a Missa Solemis című oratóriumába énekelni. Hazafelé Bécsben megkérte Litassy György, a Statsoper basszistája, hogy segítsen a szereptanulás közben végszavazni. Feltűnt a korrepetitornak Simándy hangja és megkérte, hogy énekelje el Radames szerepét. Harmadszorra már Herbert von Karajannak énekelte el. Megkapta 1957-re a Bécsi Statsoperbe a Carmenből Don José szerepét.

Palló Imre, a budapesti Operaház akkori igazgatója 1957-ben Bécsbe utazott hazahívni az operaénekeseket. A Carmen bécsi bemutatóján,1957. április 4-én Simándy vesegörcse miatt nehezen indult, közben javult és a végére nagy siker lett. Megkapta Karajantól a Nürnbergi mesterdalnokok kottáját. Májusban azonban visszaadta. A hazáját és a családját választotta. Hazajött Magyarországra, Budapestre. Itt volt szükség a magánemberre és az 1953 óta már

Kossuth-díjas, népszerű operaénekesre. A nyugati karrier helyett a hazatérés kockázatát is vállalta. Ő énekelt, a politikai környezet meg változott körülötte. Talán Carmen és Don José nem volt gyanús, de Bánk bán a Haza sorsáról panaszkodott…

A közönség tapsa mellé hivatalos elismeréseket is kapott Simándy József: Kossuth-díj (1953.) Érdemes Művész, Kiváló Művész, SZOT-díj, Pro Urbe díj (Budapest), Magyar Állami Operaház örökös tagja, Erzsébet-díj, Budapest XII. kerület posztumusz díszpolgári oklevél (2015.)

Simándy József, beszélgető partneremmel, Hegedűs Judit volt balettművésszel, az Operaház Balettkarának tagjával 1954-ben házasodott össze. Három gyermekük született. Hajszás művészi pályafutás mellett nevelték Pétert, Juditot és Katalint. A nyarakat Balatongyörökön töltötték ahol előbb faházat, majd szép, tájba illő családi házat építettek. A városi művészélet után Simándy Józsefnek a balatongyöröki szőlőművelés, borkészítés jelentette a kikapcsolódást.
Később a Szegedi Szabadtéri Játékokon való rendszeres szereplés átszervezte a nyarakat és családostól Szegeden tartózkodtak.

Az idő múlásával tíz unoka és két dédunoka született. Az énekesi tehetség Péter fiánál jelentkezett, aki az Operaház Énekkarában énekel és mostanában az egyik unokánál, aki énekelni tanul Sapszon Ferencnél.

A művész házaspár mindvégig Budán (II., XII., XI. ker.) lakott. A tisztább levegő miatt is.

Magyarországon több településen megtekinthető Simándy József emlékhely. Ezeket a kisebb-nagyobb kiállításokat a tisztelők és az özvegy hozta létre. A feleség sok tárgyat ajándékozott az emlékhelyek létrehozásához. Féltve őrzi férje naplóit,amelyek megvannak 1944-től.Ezek a személyes jellegükön túl, dokumentumai Simándy pályafutásának, művészi kapcsolatainak, így egy részlete a magyar zenetörténetnek. Azt kérte férjétől a felesége, hogy ne töltse idejét külföldi fellépései alkalmával képeslapok írásával, helyette írja fel naplójába, hogy kivel találkozott, hogyan teltek a napjai. És Simándy megírta naplóját… Érdemes lenne kiadni belőle egy válogatást.

***


2016-ban, Simándy József születésének 100. évfordulójára több megemlékezés van tervbe. Így:

– 2016. február 15-én 15 órakor MÚOSZ emlékműsor

– 2016. február 29. és április 3. között Simándy Énekverseny Szegeden, amit az alapító professzor Dr. Temesi Mária operaénekes, versenyigazgató szervezett

– 2016 februárjában a Magyar Posta kiad egy Simándy emlékbélyeget

– 2016. augusztus 27-én megemlékezés Balatongyörökön

– 2016. szeptember17-én délután megemlékezés Gazdagréten (Budapest, XI. kerület) a Szent Angyalok Templomában

– 2016. szeptember 18-án 15 órakor Kistarcsán Simándy József szobrának koszorúzása. Ugyanezen a napon 17 órakor a Bajos Gizi Múzeumban nyílik kiállítás.

– 2016. szeptember 25-én 15 órakor Simándy Józsefre emlékezik a Magyar Állami Operaház és tagjai. (Az Erkel Színházban fellép nyolc magyar tenor és Jonas Kaufmann tenor.)

-2016. október 23-án 19 órakor a Szolnoki Szigligeti Színházban emlékműsor a Bánk bán megírásának befejezése 155., Simándy József születésének 100. és az 1956-os Forradalom kitörésének 60. évfordulója tiszteletére. Műsoron lesznek Bánk bán-részletek is.

Özv. Simándy Józsefné minden megemlékezésen részt vesz és segít. Segíti Péter fia és lányai, Kozmáné Simándy Katalin és Judit.

Simándy József mély nyomot hagyott maga után a magyar lelkekben és az egyetemes kultúrában. Magunkat emeljük fel, ha emlékezünk rá.
Szöveg és fotó: Dr. Turcsán Mihály
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek