Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Akadémia | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia
 
 
 
Beszélgetés Pitti Katalinnal
2016. február 18. csütörtök, 18:18
A Simándy-emlékünnepélyen való részvételre és fellépésre kértük fel Pitti Katalin operaénekest, főiskolai docenst. Aki azonnal pozitívan válaszolt megkeresésünkre. A művésznő alkalmat adott egy interjú elkészítésére is. A beszélgetésre a Budai Művészház elegáns épületében került sor.
Míg várakoztam a tágas, elegáns váróteremben, ízelítőt hallhattam az énektanítás magasiskolájából. Az énekórát Pitti Katalin a Botka-Csányi teremben tartotta, bemutatva a megfelelő kiejtést, hangzatot addig, amíg azt a tanítvány a legtökéletesebb formában énekelte. A megbeszélt időpontban fogadott a tágas gyakorló teremben, ami a zongorával, kottatartó állványaival, tökéletes keret egy zenei interjúhoz.

Pitti Katalin operaénekesnő, Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész, többek között Déryné, Bartók Béla-Pásztory Ditta díjas, számos város többek között Budapest "Díszpolgára". Karrierjéről, művészi pályafutásáról számtalan írás, könyv tanúskodik. Mi inkább a pályakezdésről, a mai művészi, oktatói és karitatív munkásságáról kérdezzük. Amikor 7-8 évesen először énekelt nagy közönség előtt, szülővárosában Szentesen, a Szent Anna templom karzatán, érzett-e valami elhívatottságot az énekesi pálya iránt?
Ugyan, hogy éreztem volna? Nagyon szerettem énekelni. A pap bácsi mondta, hogy ennek a kislánynak még hallani fogjuk a nevét. Az óvodában, később a zenei általános iskolában, felfigyeltek a hangomra. Az éneklés mindig boldogság volt számomra, de édesapám már gyermekkoromban megszerettette velem a versmondás, szavalás szépségét, így lettem később az országos szavalóversenyen győztes. Ő volt, aki arra tanított, hogy dolgozni csak szépen, teljes odaadással, szívvel lélekkel lehet.

Fotó: Napsugár Anna

Sík Olga tanárnő volt az első énektanárnőm, akinek sokat köszönhetek, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola következett dr. Sípos Jenő tanítványaként. 1977-től a Magyar Állami Operaház magánénekese voltam. Hálás vagyok a sorsnak, hogy művészi pályafutásom alatt mindig jó, pozitív beállítottságú emberekkel találkoztam.

Első bemutatkozásom Verdi Otello c. operájából készült operafilm volt, melyet a Magyar Televízió „Zenés Színház”-a készített, tehát elsőként az operafilm Desdemonájaként debütáltam, egy ország közönsége előtt. Ezután szerződtetett a Magyar Állami Operaház, ahol első főszerepként Csajkovszkij Anyeginjéből Tatjána szerepét énekeltem. Kirándultam az úgynevezett könnyebb műfaj felé is, mint operett primadonna. Első primadonna szerepem Lehár Víg Özvegyének, Glavari Hannája volt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, melyet két nyáron át énekeltem.

Mikor és milyen alkalommal találkozott Simándy Józseffel, hogyan emlékszik rá, mint művészre és kollégára?
A Magyar Televízió filmet készített Verdi Otellójából, és engem választottak Desdemonának. Olyan jeles művészek mellé, mint Simándy József és Melis György, Ferencsik János karmester, Horváth Ádám rendező.
Nem kis meglepetésre Simándy a legnagyobb segítőkészséggel állt mellém, biztatott és néhány értékes útmutatással látott el. Ezt a segítő kezet éreztem Ferencsik János karmester és Melis György részéről is. Partnerként fogadtak.
Egy másik alkalommal, egy koncerten Kodály Zoltán "A csitári hegyek alatt" című népdal-feldolgozást énekeltük közösen –Simándy és én.

A világ színpadjait bejárta, elismerést, nagy sikereket halmozva. Milyen a kapcsolata a Kárpát-medencei magyarlakta területekkel? Hiszen bárhol megfordult a nemzet egyik legkedvesebb csalogányaként ünnepelték. Egy kolozsvári újságcikk szerint a Traviata Violettájával fergeteges sikert aratott, majd ilyen hatalmas sikerrel énekelte a Víg Özvegy Glavari Hannáját. Azóta is szeretettel visszavárják a Kárpát-medence minden magyarlakta sarkába.
Nagy tisztelettel és testvéri szeretettel léptem fel Székelyföldön, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken.

Mint az „Opera Nagykövete" és főiskolai docens, fáradhatatlanul járja országunk iskoláit, népszerűsítve a zene, az ének ismeretének és jelentőségének fontosságát. Milyenek a tapasztalatai, milyen a fiataloknál előadásainak a fogadtatása?
A kisiskolások, a középiskolások, és az egyetemi növendékeim csodálatosak! Egy a fontos, milyen szeretettel és odaadással dolgozik velük az ember.
Nagyon fontos nekik a zene és ének oktatása! De nekem is!

Szombathelytől Szegedig sok tanítványa dicséri oktatói tevékenységét. Egyik tanítványa, akivel a váróteremben találkoztam, Napsugár Anna sajtófotós, teljesen hallássérült. Ebben az esetben mindkét részről óriási akaraterőre, kitartásra, türelemre és erős hitre van szükség. Az éneklés Napsugár Anna beszédkészségét is sokban javítja.
Több fellépése alkalmával Pitti Katalin karitatív ténykedést is folytat, biztatva a jóra, az adakozás, a segítségnyújtás fontosságára, az összefogás szellemi erejére.
Mindennapjait a tanítás, koncertezés és karitatív munka jellemzi.
Honnan van mindehhez ereje?

Engem a feladat motivál.
Csak erős hittel és lelki adottságokkal tudjuk átadni a művészet üzenetét.
Művészi elkötelezettségem alapja a jóban, igazban való erős hitem.
Moritz László
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek