Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Akadémia | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia
 
 
 
Magyar Újságírók Országos Szövetségének Alapszabálya
2012. április 5. csütörtök, 20:49
utolsó frissítés: 2015. május 20. szerda, 17:10
A MÚOSZ 2011. szeptember 24-én megújított Alapszabályának alábbi – a Fővárosi Törvényszék 11. Pk.60.616/1989/42. számú végzésének megfelelően – módosított szövegváltozatát a MÚOSZ Küldöttgyűlése 2015. május 16-án fogadta el.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Egyesület alapvető adatai

1.1. Az Egyesület neve: Magyar Újságírók Országos Szövetsége
1.2. angolul: Association of Hungarian Journalists,
németül: Der Bund des Ungarisches Journalisten,
oroszul: Ассоциация венгерских журналистов.
1.3. az Egyesület rövidített neve: MÚOSZ

1.4. Alapítva: 1896
Founded:1896
Seit: 1896
основанa: 1896

1.5. Az Egyesület székhelye: H-1064 Budapest, Vörösmarty u 47/a.

1.6. Az Egyesület tevékenységét Magyarország területén végzi, az Alaptörvény keretei között, jelen Alapszabály és a küldöttgyűlés vagy felhatalmazása alapján más testület által alkotott szabályzatok előírásai szerint.

1.7. Az Egyesület pecsétje: kör alakú, 3 cm átmérőjű, rajta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége felirat és a MÚOSZ logója.

1.8. Az egyesület honlapjának címe: http://www.muosz.hu

Jogállás

Az MUOSZ – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.) 4. § (1) bekezdése szerint működő – közhasznú Szövetségként bejegyzett, Szövetségi formában működő, autonóm, demokratikus szakmai szervezet, amely a tagok közös, tartós, Alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Az Egyesület célkitűzései

2.1. A MÚOSZ közhasznú, az újságírók demokratikus, pártoktól és állami szervektől független, egyesületi formában működő szakmai érdekképviseleti és kulturális szervezete. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független – pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, támogatást tőlük nem fogad el. A társadalmi szervezet országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem ajánl. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból az Egyesület tagjain kívül más is részesülhet.

Az egyesület hitet tesz a Magyarország által is elfogadott a médiát (is) érintő ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, kivált annak 19. cikkelye mellett, amely kimondja:

„Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.”,

valamint hitet tesz az Európai Unió Alapvető Emberi Jogok Chartája, annak 11. cikkelye mellett, amely szerint: 

„a) Mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságát és az információk és eszmék átvételének és átadásának szabadságát a közhatóságok beavatkozása nélkül és a határoktól függetlenül. 
b) Tiszteletben kell tartani a sajtószabadságot és a sajtó pluralizmusát.”


2.2. A Szövetség

2.2.1. fellép a tájékoztatás és a nyilvánosság szabad érvényesüléséért és azok etikai tisztaságáért;
2.2.2. kiáll a sajtószabadságért; 
2.2.3. erősíti az összefogást és a szolidaritást a szakmai szervezetek között; 
2.2.4. képviseli a szakma érdekeit a nyilvánosság működésével és a médiaszabályozással kapcsolatos, valamint szakmát érintő egyéb jogalkotási kérdésekben; 
2.2.5. őrzi, illetve támogatja a magyar újságírás értékeit; 
2.2.6. szorgalmazza és támogatja tagjainak képzését; 
2.2.7. jogi és erkölcsi védelmet nyújt tagjainak; 
2.2.8. ösztönzi és szervezi tagjainak öngondoskodását.

2.3. A megjelölt célok érdekében önállóan, illetve az újságírók más szakmai, illetve érdekvédelmi szervezeteivel, civil szervezetekkel, szakszervezetekkel együttműködve:
2.3.1. törekszik a szakmai szolidaritás érvényre juttatására;
2.3.2. részt vesz a szakmai-etikai normák tudatosítását és érvényesítését szolgáló programokban;
2.3.3. fellép a munka díjazásának, az újságírók foglalkoztatásának, élet- és munkakörülményeinek, egészségügyi és szociális ellátásának javítása érdekében;
2.3.4. támogatja, segíti a helyi orgánumokat feladatuk teljesítésében;
2.3.5. saját és idegen tulajdonú ingatlanokban oktatási tevékenységet folytat, szakmai tanfolyamokat, továbbképzéseket szervez, és részt vesz a szervezett újságíró képzésben
2.3.6. jogi tanácsadást biztosít és az újságírói tevékenységgel összefüggő esetekben az elnökség döntésének megfelelően jogi képviseletet szervez; 
2.3.7. kapcsolatokat tart fenn a nemzetközi újságíró és egyéb szervezetekkel, velük együttműködve továbbképzéseket, konferenciákat szervez;
2.3.8. díjakat, alapítványokat hozhat létre, kitüntetésekre, jutalmakra tesz javaslatot és ilyeneket maga is adományoz;
2.3.9. szervezi és támogatja tagjai és családtagjaik egészségügyi ellátását, saját tulajdonú ingatlanjaiban biztosítja tagjai és a családtagjaik számára az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások igénybe vételét, rekreációs ellátásukat;
2.3.10. az újságírói hivatást és a szövetség életét bemutató belső, illetve külső kommunikációt szolgáló fórumokat és szakkönyvtárat működtet, kulturális pályázatokat hirdet, kiállításokat, ismeretterjesztő rendezvényeket, konferenciákat szervez;
2.3.11. támogatást nyújthat azonos célokat szolgáló más szervezeteknek;
2.3.12. feltárja és elemzi a médiavilág fejlődését, így különösen az újságírói szerep változásait, az új kommunikációs eszközök megjelenését, a szakmai és egzisztenciális konfliktusokat, és segíti azok feloldását;
2.3.13. A magyar nyelv értékeinek, kifejezés-gazdagságának megőrzése és védelme érdekében felkarolja a nyelvművelő ismeretterjesztést;
2.3.14. szorgalmazza, hogy a média szereplői, a munkáltatók (tulajdonosok) és a munkavállalók egyedi, kölcsönösen elfogadott, nyilvános és átlátható szakmai, etikai és foglalkoztatási normákat dolgozzanak ki, és ennek alapján kössenek megállapodásokat.

2.4. A 6/1989 (VI. 8.) IM rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek közül az egyesület az alábbi tevékenységeket végzi:

- kulturális tevékenység,
- oktatási tevékenység,
- kutatási tevékenység,
- egészségügyi tevékenység,
- szociális tevékenység,
- jogvédő tevékenység,
- nemzetközi tevékenység,
- szakmai, gazdasági érdekképviseleti tevékenység.

2.5. Közhasznú szervezetként az egyesület az alábbi tevékenységeket végzi:

- tudományos tevékenység, kutatás keretében a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 2. § a) pontja, továbbá 5-6. §-a szerinti közfeladat támogatása érdekében szerepet vállal a kutatási célok, területek, módszerek feltérképezésében, és ezeknek a kormányzat felé történő közvetítésében,

- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés keretében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 12, 18, 58 és 59. §-ai szerinti közfeladat teljesítése érdekében közreműködik az újságíró-képzést folytató intézmények szakmai ellenőrzésében, szakmai ajánlások, ellenőrzési szempontok megfogalmazásában és azok folyamatos felülvizsgálatában,

- kulturális tevékenység keretében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 6. §-a szerinti, továbbá a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény (kihirdette a 2006. évi XXXVIII. törvény) 11. cikkelye szerinti közfeladat teljesítése érdekében szakmai támogatást nyújt a kulturális örökségvédelem állami feladatainak (elsősorban a védetté nyilvánítás) ellátásához, illetve a szellemi kulturális örökség megőrzéséhez; a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 6/A., 53. és 76-81. §-ai szerinti állami és önkormányzati feladatok ellátását segíti elő,

- emberi és állampolgári jogok védelme körében az alaptörvény I. cikk (1) bekezdése, illetve a 2010. évi CIV. törvény 4. § (1) bekezdése szerint az államra háruló kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében feltárja és az állami szervek tudomására hozza az emberi jogokat, illetve a sajtó szabadságát sértő magatartásokat;

– az egészség-megőrzés körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. 35. §-án alapuló állami és önkormányzati népegészségügyi feladatok teljesülése elősegítése érdekében saját ingatlanjait igény szerint – külön megállapodás alapján – rendelkezésre bocsájtja sport, szabadidős és ifjúsági önkormányzati feladatok ellátására.

II. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

1. Az Egyesületnek rendes, örökös, tiszteletbeli, junior és pártoló tagjai lehetnek.

2. A MÚOSZ tagja lehet minden nagykorú személy, valamint minden olyan jogi személy, aki/amely azonosul a szövetség céljaival, elfogadja a szervezet alapszabályát, fizeti a tagdíjat, valamint megfelel az alábbiakban felsorolt feltételeknek.

3. Rendes tagként vehető fel az a természetes személy, aki legalább két éve újságírói, vagy annak minősülő tevékenységet folytat, illetve a nyilvánosság tájékoztatásában hivatásszerűen közreműködik. A MÚOSZ újságírónak tekinti azt a személyt, aki tájékoztatási vagy véleményformálási céllal létrehozott szellemi termékét a média valamely műfajában és csatornáján keresztül rendszeresen közzéteszi, vagy a közzétételben foglalkozásából eredően közreműködik, vagy ilyen szakmai gyakorlatot követően vonult nyugdíjba. Újságírói tevékenységnek minősíthető a nyilvánosság tájékoztatásának alkotói folyamatában való hivatásszerű közreműködés.
 
4. Örökös tag lehet az a természetes személy, akinek ezt az elnökség felajánlja.

5. Pártoló tag lehet az a természetes illetve jogi személy, aki/amely a szövetség céljaival azonosul, és azok megvalósítását támogatja. 

6. Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, akinek ezt az elnökség felajánlja. A tiszteletbeli tagságra az Elnökség vagy a Tagfelvételi bizottság tehet javaslatot. A tiszteletbeli tagságra vonatkozó javaslatot írásban a MÚOSZ Elnökségének kell előterjeszteni és az elnökség hagyja azt jóvá. 

7. Junior tag lehet az a természetes személy, aki felsőfokú tanulmányokat folytat (ideértve a felnőtt szakképzést), rendelkezik érvényes diákigazolvánnyal vagy a szakirányú képzést végző oktatási intézmény igazolásával és rendszeresen publikál. A juniori tagsági státusz 1 évre érvényes, azt minden évben meg kell újítani a nappali tagozatos diákigazolvány illetve a szakirányú képzést végző oktatási intézmény igazolásának bemutatásával. Ennek hiányában a junior tagsággal járó kedvezményes státusz nem tartható fenn. Ha a junior tag a junior tagságát nem újítja meg, akkor törlésre vonatkozó szabályok irányadók, ha azonban a junior tag rendes tag kíván lenni, akkor azt az újabb felvételi nyomtatvány beadásával megteheti.

8. A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. Az egyesületi tagsággal rendelkező jogi személy tagja nem nyeri el automatikusan a szövetség egyéni tagságát. A rendes és a junior tag belépési nyilatkozatát a Tagfelvételi Bizottsághoz kell benyújtani. A tagfelvételi eljárást és a tagfelvételi kérelem elbírálásának rendjét a MÚOSZ szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) szabályozza. A tagokat az Egyesület nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi. A pártoló taggal az elnökség döntése alapján az elnök köt megállapodást.

9. Az elnökség határozata alapján az elnök társult tagsági megállapodást köthet, amelynek alapján a társult tag tagjai részesülhetnek a szövetség szolgáltatásaiból.

10. A tagok jogai:

10.1. Rendes és örökös tagok:
- A tag jogosult részt venni az egyesület tevékenységében, aktív és passzív választójoga van a legfelsőbb, illetve az ügyintéző és a képviseleti szervekbe. Azokban a szervekben, amelyeknek tagja, indítványtételi és szavazati joga van, egyébként pedig az egyesület bármely szervéhez javaslattétellel élhet. 
- A tag előzetes időpont-egyeztetés mellett jogosult betekinteni az Egyesület valamennyi okiratába – a döntés-előkészítő iratokat kivéve –, de a személyiségi jogokat és az üzleti titkot köteles tiszteletben tartani. Erre vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot kell tennie.
- A tag támogatásért, jogsegélyért, erkölcsi és egzisztenciális védelemért fordulhat a szövetséghez, továbbá igénybe veheti a szövetség létesítményeit és kedvezményeit.
- A tagsági jogok és kötelezettségek a tagfelvételről szóló határozat keltétől illetik és terhelik a tagot.

10.2. A tiszteletbeli tagok
- igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait;
- használhatják a „MÚOSZ tiszteletbeli tagja” címet.
- megkapják a MÚOSZ igazolványát

10.3. A junior tagok 
- javaslatokat tehetnek a szövetség testületeinek;
- támogatásért, jogsegélyért, erkölcsi és egzisztenciális védelemért fordulhatnak a szövetséghez; 
- igénybe vehetik a szövetség szociális, egészségügyi és kulturális létesítményeit és kedvezményeit.
- A junior tagok aktív és passzív választójoggal rendelkeznek, de bármely tisztségre történő jelölésükkor a junior tagi minőséget egyértelműen jelölni kell.

10.4. A pártoló tagok
- igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait;
- a jogi személy pártoló taggal kötött szerződés által meghatározott egyéb jogokkal rendelkeznek;
- használhatják a „MÚOSZ pártoló tagja” címet.

11. A tag kötelessége:
- az Alapszabály, az Újságírói Etikai Kódex és az Érdekvédelmi Kódex szabályainak betartása;
- aktív közreműködés az Egyesület céljainak megvalósításában;
- a tagsági díj fizetése. (Az örökös és tiszteletbeli tagsággal tagdíjmentesség jár.)

12. A tagsági viszony szüneteltetése:
A szervezeti és működési szabályzat feltételrendszere alapján a tagság írásbeli kérelemre meghatározott ideig szüneteltethető.

13. A tagsági jogok felfüggesztése: 
- Ha a taggal szemben súlyos etikai illetve fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja merül fel, az etikai illetve fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig a tagsági jogok gyakorlását az Etikai Bizottság külön határozattal felfüggesztheti. 
- Fegyelmi, etikai eljárás során büntetésként kiszabható a tagsági jogok határozott időre történő felfüggesztése, amely ellen a küldöttgyűléshez lehet fordulni jogorvoslatért. 

14. A tagság megszűnése
- A tagság megszűnik a tag egyoldalú írásos kilépési nyilatkozatával. A tagság ebben az esetben a nyilatkozatnak az elnökség általi kézhezvételének napján szűnik meg.
- A tagság megszűnik, ha a tag a tárgyévi tagdíjat a tárgyévet követő április 1-ig annak ellenére sem fizette meg, hogy díjelmaradásáról írásban tájékoztatást, majd 8 napos határidővel a hátralék megfizetésére igazolható módon felszólítást kapott. A tagot ebben az esetben az elnök törli a tagnyilvántartásból.

- Az „örökös” és a „tiszteletbeli” tagi cím megszűnik, ha az elnökség e címet érdemtelenség miatt visszavonja.

- A tagot a küldöttgyűlés kizárhatja a tagok közül, ha a tag magatartása súlyosan vagy ismétlődően jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy a küldöttgyűlés határozatát sérti. A kizárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti. A kizárási indítványt a küldöttgyűlés elnöke haladéktalanul megküldi az érintett tagnak, egyben tájékoztatja, hogy a kizárásról a küldöttgyűlés mikor határoz. Az értesítést azzal a figyelmeztetéssel kell megküldeni a tagnak, hogy az indítványra írásban észrevételt tehet, illetve a küldöttgyűlésen felszólalhat, de a távolmaradása az indítvány elbírálását nem akadályozza. Az indítványt a kizárásról döntő küldöttgyűlésen is ismertetni kell. A kizárásról az érintett tagot a kizárásról döntő küldöttgyűlésen személyesen meg kell hallgatni, illetve lehetőséget kell számára adni, hogy a kizárási indítványra írásbeli észrevételt tegyen. Az indítványozó és az érintett tag egyaránt bizonyítási eszközöket vehet igénybe. A bizonyítás felvételéről, a bizonyítási eljárás lezárásáról, illetve a határozathozatal szükség szerinti elhalasztásáról a levezető elnök dönt. A határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, utóbbinak tartalmaznia kell a határozat alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást. A kizárásról szóló küldöttgyűlési határozattal szemben az érintett jogszabály vagy az alapszabály megsértésére hivatkozva a kézhezvételtől számított 30 nap alatt keresetet nyújthat be az egyesület székhelye szerinti megyei törvényszéken.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

A) A MÚOSZ döntéshozó (ügydöntő) szerve

1. Általános rendelkezések

1.1. Az Egyesület legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés, amelynek kizárólagos hatásköre – a 2. pontban foglaltakon túlmenően – az egyesület stratégiájának meghatározása.

1.2. A küldöttgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha azt a személyiségi jogok vagy az üzleti titok védelme indokolja.

1.3. A küldöttgyűlés naptári félévenként legalább egyszer ülésezik.

2. A küldöttgyűlés hatásköre

2.1. Az egyesület alapszabályának megalkotása és módosítása, döntés az egyesület névváltoztatásáról, az egyesület megszűnéséről.

2.2. Az egyesület éves költségvetésének meghatározása. Döntés az éves tagdíj mértékéről, továbbá a cél szerinti juttatások köréről és az igénybevételük feltételeiről. Az egyesület könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.

2.3. Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása.

2.4. Az egyesület vagyongazdálkodási irányelveinek meghatározása.

2.5. A küldöttgyűlés választja meg és hívja vissza az elnökség tagjait, illetve az egyesület elnökét és alelnökeit, továbbá a Felügyelő Bizottság tagjait és vezetőjét, az Etikai Bizottság elnökét, és tagjait és mindezen szervek póttagjait. A póttagok szavazaterősségük sorrendjében automatikusan kooptálásra kerülnek a kieső tag helyére. A póttagok tanácskozási joggal részt vesznek a testület munkájában. A küldöttgyűlés választja meg továbbá az egyesület tiszteletbeli elnökét.
2.5.1 A felsorolt tisztségeket csak az nyerheti el, aki a választást megelőzően legalább egy teljes küldöttválasztási ciklus alatt folyamatos szövetségi tagsággal rendelkezik, és ellene az Etikai Bizottság ezen idő alatt nem hozott jogerős marasztaló határozatot.

2.6. A küldöttgyűlés az E) fejezet rendelkezései szerint Etikai Bizottságot hoz létre. A bizottságok munkájáról szóló éves beszámolóról a küldöttgyűlés határozatot hoz.

2.7. A küldöttgyűlés megalkotja az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát.

2.8. A küldöttgyűlés beszámoltatja a hatáskörébe tartozó testületeket, és elbírálja az egyesület szerveinek döntéseivel szemben a tagok által benyújtott panaszokat.

2.9. A vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok díjazásának megállapítása;

2.10. Az éves beszámolóval egyidejűleg az elnökségnek a vagyoni helyzetről, illetve az egyesület tevékenységéről szóló jelentésének elfogadása;

2.11. a taggal, vezető tisztségviselővel vagy felügyelőbizottsági taggal, illetve ezek hozzátartozójával kötendő szerződés jóváhagyása;

2.12. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

2.13. a végelszámoló kijelölése.

3. A küldöttgyűlés megbízatásának keletkezése

3.1. A küldötteket egyéni szavazás útján választják. Küldött az lehet, aki legalább 5 szavazatot kapott. Egy tag csak egy jelöltre adhatja a szavazatát, aki több jelöltre szavaz, valamennyi szavazata érvénytelen. A megválasztott küldöttek személyét a küldött nevére szóló szavazócédulák hitelesítik.

3.2. A küldött megbízatása megszűnik
- a küldöttgyűlés mandátumának lejáratakor,
- lemondással,
- tagsági jogviszonya megszűnésével.

3.3. A szavazólapok leadásának határideje a küldöttgyűlést megelőző 30. nap. A szavazólapok leadása a küldöttjelölt kötelessége.

4. A küldöttgyűlés működése

4.1. A küldöttgyűlés elnöke a küldöttgyűlést a határnapot megelőzően 30 nappal írásban vagy elektronikus úton, igazolható módon kiküldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval hívja össze az egyesület székhelyére. A napirendhez tartozó határozati javaslatokat és azok indokolását a küldöttgyűlést megelőzően legkésőbb 8 nappal kell elektronikus úton, igazolható módon kiküldeni.


4.2. A küldöttgyűlés határozatképes, ha a határnap eredeti időpontjában a küldöttek több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az eredeti időpontot követő 1 óra elteltével az eredeti napirend tárgyalása tekintetében a küldöttgyűlés a megjelent küldöttek létszámára tekintet nélkül határozatképes. Megismételt küldöttgyűlés az alapszabály és a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó egyéb szabályzatok módosítására, továbbá az elnöknek, és a vezető testületek (elnökség, felügyelő bizottság, bizottságok) tagjainak több mint fele egyidejű megválasztására nem jogosult. 


4.3. A küldöttválasztást követő első küldöttgyűlést a küldöttgyűlés vezetőségének megválasztásáig a korelnök vezeti. A korelnök a küldöttgyűlés elé terjeszti a küldöttgyűlés napirendjét, továbbá a küldöttgyűlés 3 elnökének, jegyzőkönyvvezetőjének, 2 hitelesítő tagjának és 2 szavazatszámlálójának jelölt küldöttek nevét. A küldöttgyűlés a tisztségviselőinek személyéről több jelölt esetén is egyidejűleg szavaz, a szavazásra feltett tisztséget az a küldött viseli, aki az adott tisztségre a legtöbb szavazatot kapta. A küldöttgyűlés tisztségviselőinek megbízatása a küldöttgyűlés megbízatásáig tart; valamely tag kiesése esetén a soron következő küldöttgyűlésen először a kiesett tag pótlásáról kell gondoskodni; a küldöttgyűlés elnökének kiesése esetén a korelnök tesz javaslatot az új elnök személyére.

4.4. A küldöttgyűlést megelőzően legkésőbb 20 nappal bármely küldött indítványt tehet a napirend kiegészítésére, feltéve, hogy írásban határozati javaslatot is előterjeszt. Az elnök az indítványt nem teheti fel szavazásra, ha a küldöttgyűlésen a küldöttek legalább kétharmada nincs jelen, vagy az indítvány írásbeli határozati javaslatot nem tartalmaz. A küldöttválasztást követő első küldöttgyűlés napirendjére vonatkozó javaslatot a küldöttgyűlés megválasztott elnökei terjesztik elő. A napirend kiegészítésére vonatkozó indítványt és határozati javaslatot az előterjesztő küldött ilyenkor szóban is előadhatja.

4.5. A küldöttek írásban módosító indítványokat nyújthatnak be az előterjesztésekhez. A módosító indítványokat a küldöttgyűlés elnöke ismerteti. A napirendi pontok előadói és a módosító indítványok előterjesztői előterjesztéseiket szóban kiegészíthetik, illetve a küldöttek ebben a körben hozzájuk kérdéseket, észrevételeket intézhetnek. Az egyes napirendi pontok tárgyalása után a küldöttgyűlés először a módosító indítványokról, majd az egységes szerkezetű javaslatról szavaz. 

4.6. A küldöttgyűlés – ha az alapszabály másként nem rendelkezik – határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A személyi kérdésekről a küldöttgyűlés titkosan szavaz. A szavazás eredményét a szavazatszámlálók jelentései alapján a küldöttgyűlés elnöke állapítja meg.

4.7. A küldöttgyűlésről vezetett jegyzőkönyv tartalmazza a napirendi pontok tárgyalásán elhangzott felszólalásokat, a határozati javaslatok és a módosító indítványok megjelölését, a leadott igen és nem szavazatok, valamint a tartózkodások számát és a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a küldöttgyűlés elnöke írja alá, és a hitelesítő tagok hitelesítik.

4.8. A meghozott határozatról az egyesület elnöke nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a határozatra vonatkozóan a jegyzőkönyvben szereplő adatokat (így különösen a leadott támogató, ellenző és tartózkodó szavazatok számát, a módosító indítványokra vonatkozó adatok kivételével), a határozat tartalmát, keltét és hatályát. A küldöttgyűlés határozatát az elnök az érintettel tértivevényes levélben, a határozat egy példányát mellékelve közli. A határozatot az egyesület internetes honlapján nyilvánosságra kell hozni, egy példányát pedig a székhelyen is ki kell függeszteni.

4.9. A küldöttgyűlés elnökei a rendes küldöttgyűlések között rendkívüli küldöttgyűlést hívnak össze, ha a tagok tíz százaléka vagy a küldöttek 30 százaléka ezt az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, vagy ha erre a felügyelő bizottság vagy az elnökség a napirend és a határozati javaslatok megjelölésével indítványt tesz.

4.10. A küldöttgyűlésen az elnökség, a bizottságok és egyéb szervezeti egységek vezetői tanácskozási joggal vehetnek részt, ha nem küldöttek.

4.11. A küldöttgyűlés elnökei testületként járnak el, határozataikat egyszerű többséggel hozzák.

4.12. Az éves beszámolóról a küldöttgyűlés legkésőbb a tárgyévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles határozni. A határozathozatalt megelőzően a Felügyelő Bizottság elnöke és a könyvvizsgáló köteles a beszámolóról szóló írásbeli jelentést szóban is ismertetni.

5. A küldöttgyűlés megbízatásának megszűnése

5.1. A küldöttgyűlés megbízatása 4 évre szól.

5.2. Megszűnik a küldöttgyűlés megbízatása akkor is, ha 
5.2.1. saját vezetőségét a választást követő első küldöttgyűlésen nem tudja teljes körűen megválasztani;
5.2.2. az egyesület ügyintéző és képviseleti szerveit, illetve felügyelő bizottságát a választást követő első küldöttgyűlésen nem tudja megválasztani; 
5.2.3. tagjainak létszáma az eredeti létszám felére csökken; a megszűnés időpontja ebben az esetben az utolsó küldött megbízatása megszűnésének időpontja.

B) A MÚOSZ ügyvezető és képviseleti szervei

a) Az elnökség

1. Az elnökség hatásköre

1.1. Az elnökség az egyesület ügyvezető és képviseleti szerve, amely a küldöttgyűlés határozatainak keretei között irányítja az egyesület működését.

1.2. Az elnökség gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

1.3. Az elnökség javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek a hatáskörébe tartozó kérdésben határozathozatalra.

1.4. Az elnökség éves vagy féléves munkaterv alapján működik.

1.5. Az elnökség dönt mindazon kérdésekben, melyeket az Alapszabály nem rendel a küldöttgyűlés hatáskörébe.

2. Az elnökség megbízatásának keletkezése

A 11 tagú elnökséget és annak 3 póttagját a küldöttgyűlés választja. Elnökségi tagok azok a jelöltek lehetnek, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

3. Az elnökség működése

3.1. Az elnökség havonta, évenként legalább tíz alkalommal ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze a napirend és a határozati javaslatok elektronikus úton történő kiküldésével.

3.2. Az ülés határozatképességével, vezetésével, jegyzőkönyvezésével, a napirendi pontok tárgyalásával és a határozathozatallal kapcsolatos kérdésekben a küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadók, a napirend kiküldésére, annak módosítására és a módosító indítványok benyújtására vonatozó határidők kivételével.

3.3. Az elnökség határozatai nyilvánosak, a határozatokat az üléseket követően legkésőbb 7 munkanap elteltével az egyesület honlapján közzé kell tenni.

3.4 A tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal vehet részt az üléseken.

3.5 Az elnökség a határozatait az elnök kezdeményezésére zárt elektronikus rendszer igénybe vételével is meghozhatja.

4. Az elnökség megbízatásának megszűnése

4.1. Az elnökség tagjának megbízatása megszűnik:
4.1.1. lemondással;
4.1.2. tagsági jogviszonya megszűnésével;
4.1.3. visszahívással;
4.1.4. az elnökség tagja halálával, vagy cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
4.1.5 az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

4.2. Az elnökség megbízatása a következő elnökség megválasztásáig tart.

4.3. Az elnökség megbízatása megszűnik akkor is, ha tagjainak létszáma a felére csökken.

4.4. Az elnökséget a küldöttgyűlés – az új elnökség egyidejű megválasztása mellett – visszahívhatja.

b) Az elnök

1. Az elnök hatásköre

1.1. Az elnök irányítja az elnökség munkáját. E feladatkörében megbízhatja az elnökség tagjait, hogy meghatározott szakterület referenseiként irányítsák és felügyeljék a szakterületet, az elnök vagy az elnökség által meghatározott határidőben intézkedjenek, illetve tegyenek javaslatot az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésben határozathozatalra. Az elnök felelős az elnökség határozatainak végrehajtásáért.

1.2. Az elnök önállóan képviseli az egyesületet. Akadályoztatása esetén az alelnökök közül kijelölheti helyettesét vagy helyetteseit. Tartós akadályoztatás esetén a küldöttgyűlés dönt a helyettesítésről, vagy új elnök választásáról.

2. Az elnök megbízatásának keletkezése

2.1. Az elnököt a küldöttgyűlés közvetlenül választja. Elnök az lehet, aki megszerezte a küldöttek szavazatainak egyszerű többségét. Az elnökségre pályázó jelölt a programját köteles nyilvánosságra hozni legkésőbb a küldöttgyűlés előtt öt naptári nappal a küldöttgyűlés titkára útján. A jelölt a küldöttgyűlésen 5 percben szóban is ismertetheti a programját. A nyilvánosságra hozatal a választhatóság feltétele.

2.2. Ha egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok egyszerű többségét, második fordulót kell tartani, amelyen csak az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt indulhat. Elnök az, aki a több szavazatot kapta.

3. Az elnök megbízatásának megszűnése

3.1. Az elnök megbízatása a következő elnök megválasztásáig tart.

3.2. Az elnök megbízatása megszűnik a következő esetekben is: 
3.2.1. visszahívással;
3.2.2. lemondással;
3.2.3. tagsági jogviszonya megszűnésével;
3.2.4. az elnökség megbízatásának megszűnésével.

3.3. Az elnököt a küldöttgyűlés – az új elnök megválasztásával egyidejűleg – az elnökség megbízatásának érintése nélkül is visszahívhatja.

C) Felügyelő bizottság

1. Az egyesület gazdálkodását öttagú felügyelő bizottság ellenőrzi.

2. A felügyelő bizottság évente legalább egyszer ülésezik az egyesület székhelyén. Az ülés napirendjét, illetve a napirenden szereplő kérdések megtárgyalásához szükséges iratokat az elnök legkésőbb nyolc nappal az ülés előtt megküldi a felügyelő bizottság tagjainak. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. A felügyelő bizottság a határozatait egyhangúlag hozza.

3. A felügyelő bizottság az ellenőrzés során az elnökségtől, az elnöktől és a küldöttgyűlés vezetőségétől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

4. A felügyelő bizottság köteles a küldöttgyűlés vezetőségét tájékoztatni, ha arról szerez tudomást, hogy az egyesület működése során jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, továbbá ha ezzel kapcsolatban az elnökség vagy tagjai felelősségét megalapozó tény merült fel.

5. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

6. A Felügyelő Bizottság az egyesület működéséről éves beszámolót terjeszt elő, amelyet a küldöttgyűlés határozattal fogad el.

D) A küldöttgyűlésre, az elnökségre, az elnökre és a felügyelő bizottságra vonatkozó közös eljárási és összeférhetetlenségi szabályok

1. Az elnökség ülései nyilvánosak, a határozathozatal módjára, a jegyzőkönyvek és a határozatokról szóló nyilvántartás tartalmára, a határozatok közlésének módjára vonatkozóan a küldöttgyűlésre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az elnökség jegyzőkönyvét az elnök és két alelnök, akadályoztatásuk esetén elnökségi tag írja alá.

2. Elnökségi és felügyelőbizottsági tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet elnökségi és felügyelőbizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet elnökségi és felügyelőbizottsági tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy elnökségi és felügyelőbizottsági tagja nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi és felügyelőbizottsági tag az, akit eltiltottak az elnökségi vagy felügyelőbizottsági tagi tevékenységtől. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az elnökség és a felügyelő bizottság tagja (a továbbiakban: vezető tisztségviselő) az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

3. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt, vagy betölteni kíván.

4. A küldöttgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt olyan személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

5. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki 

a) az elnökség tagja;
b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –; illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

6. Az összeférhetetlenségi okot a küldöttgyűlés vagy az elnökség bármely tagja és az érintett is köteles haladéktalanul bejelenteni a küldöttgyűlés elnökének. A bejelentés alapján az elnök haladéktalanul tájékoztatja a küldöttgyűlést. Ha az összeférhetetlenségi okot az érintett maga jelentette be, az elnökség és a felügyelő bizottság a továbbiakban nem járhat el, az egyesület elnöke pedig csak a munkáltatói jogokat gyakorolhatja. Ha az összeférhetetlenségi okot az érintett nem maga jelentette be, a küldöttgyűlés döntéséig eljárhat, az elnökség és az elnök azonban új kötelezettségeket nem vállalhat. Ha az összeférhetetlenséget utóbb a küldöttgyűlés egyszerű többsége vagy a bíróság megállapítja, az e pontban foglalt korlátozásokkal ellentétes eljárásáért az érintett teljes kártérítési felelősséggel tartozik.

7. A testület a tagjai kétharmadának szavazatával bármely tagja tagságát a testületet létrehozó szerv döntésének egyidejű kezdeményezésével felfüggesztheti, ha a tag a testület működését akadályozza. A felfüggesztett tag nem jogosult a testület munkájában részt venni mindaddig, amíg a testületet létrehozó szerv a tagságát meg nem erősíti. A testületet létrehozó szervnek a határozatát legkésőbb a kezdeményezéstől számított soron következő ülésén meg kell hoznia.

E) Bizottságok

1. Etikai Bizottság


1.1. A természetes személy tag újságírói tevékenységének az újságírás etikai normái szerinti megítélésére a Szövetség létrehozza Etikai Bizottságát. Az etikai bizottság hatáskörébe tartozik a természetes személy tag újságíróval szemben e tevékenysége során bárki által az újságírói hivatással összeegyeztethetetlen magatartás (így különösen a nyilatkozat tartalmának jogtalan megváltoztatása, az ellentétes álláspontok részrehajló ismertetése, az ellenőrizetlen forrásból származó információk közzététele, a lényeges információk elhallgatása, illetve a magánszféra megsértése) miatt emelt panasz kivizsgálása és az újságíró tevékenységének minősítése.

1.2. Az Etikai Bizottság 24 tagból és 5 póttagból áll. Az Etikai Bizottságnak az lehet tagja, aki legalább 3 éves folyamatos újságírói tevékenysége alatt az Etikai Bizottság által elmarasztalva nem volt, és sorrendben a küldöttek legtöbb szavazatát megszerezte. A tagjelöltek a tagság vállalására irányuló szándéknyilatkozatukat (amely tartalmazza a fenti feltételre vonatkozó nyilatkozatot is) a bizottságot megválasztó küldöttgyűlés elnökének nyújtják be írásban. 

1.3. Az Etikai Bizottsági tagság megszűnik a tagsági jog megszűnésével vagy lemondással. A póttagok a rájuk adott szavazatok sorrendjében követik egymást a kieső tagok pótlásában. Szavazategyenlőség esetén a póttag személyéről az Etikai Bizottság tagjainak javaslata alapján az Etikai Bizottság teljes ülése dönt.

1.4. Az Etikai Bizottság elnökét és tagjait a küldöttgyűlés a szövetség tagjai közül választja meg. Az Etikai Bizottság maga választja meg tisztségviselőit és határozza meg ügyrendjét. Az Etikai Bizottság elnöke megbízatásának lemondás vagy halál miatti megszűnése esetében a küldöttgyűlés a soron következő ülésén új elnököt választ.

1.5. Az Etikai Bizottság a Szövetség Etikai Kódexe alapján háromfős tanácsokban jár el, amelyek határozatával szemben a kézhezvételtől számított 30 napon belül az Etikai Bizottság elnökéből és alelnökeiből álló fellebbezési tanácsához terjeszthető elő fellebbezés. A fellebbezés elbírálási határideje 30 naptári nap. A jelen alapszabály hatályba lépésekor hatályban lévő Etikai Kódex módosítására, illetve új Etikai Kódex alkotására és annak módosítására a küldöttgyűlés jogosult.

2. Más bizottságok, szakosztályok létrehozása

2.1. A küldöttgyűlés, vagy az elnökség bármely feladatra a tagok közül állandó vagy eseti bizottságot hozhat létre. A bizottság létrehozataláról, feladatairól, elnökéről, egyéb vezető tisztségviselőiről és tagjairól egyidejűleg kell szavazni. Az ilyen bizottságok megszüntetéséről szintén azok létrehozói dönthetnek.

2.2. A küldöttgyűlés a bizottság létrehozásáról szóló határozatban előírhatja, hogy a bizottság határozatai az elnökségre kötelezőek.

2.3. A bizottság ügyrendjét maga határozza meg.

2.4. A szakosztály létrehozásának, működésének és megszűnésének szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

3. A bizottságok, szakosztályok megszűnése

3.1. A 2. pont alkalmazásával létrehozott bizottság jelentésének elfogadásával az eseti bizottság megszűnik.

3.2. A bizottság (szakosztály) megszűnik akkor is, ha tagjainak több mint fele lemond vagy tagsági jogviszonya megszűnik.

F) Önálló szervezeti egységek

1. A szervezeti egységek létrehozása


1.1. A küldöttgyűlés az egyesület egyes, területileg vagy tevékenységében körülhatárolható egységét önálló szervezeti egységgé nyilváníthatja, továbbá rendelkezhet annak jogi személyiséggel való felruházásáról.

1.2. A szervezeti egység létrehozataláról, feladatairól, jogi személlyé nyilvánításáról és vezetőjéről egyidejűleg kell szavazni.

2. A szervezeti egységek megszűnése

2.1. A szervezeti egységet az azt létrehozó szerv szünteti meg.

2.2. A szervezeti egység megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a szervezeti egység tartozásait a szervezeti egység kiegyenlítette, vagy azokat a MÚOSZ a hitelező egyetértésével átvállalta.

IV. GAZDÁLKODÁS, NYILVÁNTARTÁSOK ÉS BESZÁMOLÁS

1. Az Egyesület hosszú távú gazdasági alapja az ingatlanvagyon, amely egyben a jövő generációkat megillető örökség.

2. Az egyesület a küldöttgyűlés és az elnökség határozata alapján, az éves költségvetés keretei között cél szerinti juttatásokat folyósíthat. A juttatások folyósítása az elnökség által kiírt pályázat alapján történik.

3. A cél szerinti juttatások adatai nyilvánosak.

4. Az egyesület mint közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

5. A közhasznúsági mellékletet az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és elfogadni. A közhasznúsági melléklet tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) az államháztartás bármely alrendszerétől, a kisebbségi, települési önkormányzattól és az önkormányzatok társulásától, valamint mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi beszámolót.

6. A közhasznúsági melléklet a tárgyévet követő június 30-áig az egyesület honlapján vagy egyéb módon közzé kell tenni; a közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet és arról saját költségére másolatot készíthet.

7. Az egyesület befektetési tevékenységet folytat. A befektetési szabályzatot a felügyelő bizottság véleményével együtt kell a küldöttgyűlés elé terjeszteni.

8. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; vállalkozási tevékenysége érdekében gazdasági társaságot hozhat létre.

9. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

10. Az egyesület bevétele a tagok által fizetendő tagdíj, amelynek mértéke a 2015. évben és azt követően – ha a küldöttgyűlés másképpen nem határoz – legalább az alábbi táblázat szerinti összeg.

Rendes tag
Tagdíj március 31-ét követő fizetés esetén: 17.000 Ft/év
Tagdíj március 31-ig történő fizetés esetén: 14.000 Ft/év

Junior tag
Tagdíj március 31-ét követő fizetés esetén: 9.000 Ft/év
Tagdíj március 31-ig történő fizetés esetén: 7.500 Ft/év

Pártoló tag
Tagdíj március 31-ét követő fizetés esetén: 35.000 Ft/év
Tagdíj március 31-ig történő fizetés esetén: 28.000 Ft/év

Kedvezményes tag
Tagdíj március 31-ét követő fizetés esetén: 9.000 Ft/év
Tagdíj március 31-ig történő fizetés esetén: 7.000 Ft/év

A tagdíjat minden naptári év március 31. napjáig kell az egyesület bankszámlájára átutalással vagy házipénztárába készpénzben befizetni.

V. A KÖZHASZNÚSÁGGAL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Az egyesület működésével kapcsolatos valamennyi iratba munkaidőben, előzetes időpont-egyeztetés alapján az egyesület székhelyén bárki betekinthet. A betekintés nem járhat a személyiségi jogok és az adatvédelem sérelmével.

2. Az egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, továbbá beszámolóinak közléséről az egyesület saját internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. Ezeket az adatokat a székhelyen is ki kell függeszteni.

VI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

2. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek, nevezetesen a Szolidaritás Alapítványnak (nyilvántartási szám: Fővárosi Törvényszék, 581) kell átadni.

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

1. A jelen alapszabály 2015. május 16. napján lép hatályba.
2. A tagok felsorolását a …, a vezető tisztségviselők megjelölését pedig a … melléklet tartalmazza.
muosz.hu
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek