A médiában dolgozók helyzetéről tárgyalt Budapesten az EFJ
2010. június 30. szerda, 15:23
Magyarországon a szektor érdekképviselete nagyon elaprózott. A MÚOSZ székházában tartott tanácskozáson ezért felvetődött egy „ernyőszervezet”, a média minden területét érintő, együtt komoly létszámot felmutató érdekképviseleti szövetség megalapításának gondolata.
Az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) – az Európai Bizottság kezdeményezésére – az új tagállamokban tárgyalásokat kezdett az audiovizuális média munkaadói és munkavállalói képviselőivel a két oldal közötti párbeszéd gyakorlatáról. Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Bulgáriában, Romániában és Magyarországon az érintettekkel közösen a hatékonyabb érdekképviseleti munka formáit elemzik. E program keretében hétfőn és kedden Budapesten magyar szakemberekkel találkozott Marc Gruber, az EFJ igazgatója, a színészeket képviselő nemzetközi szervezet, a FIA részéről, Dearbhal Murphy, valamint az Európai Műsorszóró Szövetség két munkatársa.

Egyeztetés a MÚOSZ-székházban. Balról jobbra: Gyimesi László (Művészeti Dolgozók Szakszervezete), Ráksi Katalin (Színházi Dolgozók Szakszervezete), Dearbhal Murphy (International Federation of Actors), Marc Gruber (IFJ), Varga Júlia (Független Rádiós Szakszervezet) és Lázár András (Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége). A képről hiányzik: Acsay Judit és Tóth Károly (MÚOSZ), valamint Duló Pál (Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete). Fotó: Kallos Bea

A Magyar Újságírók Országos Szövetségével (MÚOSZ) közösen szervezett budapesti látogatás során a brüsszeli munkacsoport járt a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. A találkozókon az EU-tagországokban szokásos érdekegyeztetési folyamat (social dialogue) főbb elemeit ismertették.

Magyarországon a munkaadók és munkavállalók közötti viszonyt, így a tárgyalásokat a munkavállalói kiszolgáltatottság jellemzi. A magáncégeknél nincs lehetőség kollektív szerződések kötésére, a szakszervezeti vagy más szervezett érdekvédelmi tevékenység legfeljebb tűrt, de semmiképp sem támogatott – hangzott el a MÚOSZ székházában tartott keddi beszélgetésen.

A legnagyobb létszámú hazai újságírószervezet érdekképviseleti tevékenységét Tóth Károly alelnök mutatta be. A szabadúszók képviseletéről szólva kiderült, hogy a MÚOSZ versenyhivatali ügyéhez hasonló esetek más tagországokban sem ismeretlenek, az elmarasztaló ítéletek elkerülésére EU-szintű szabályozási előterjesztés készül. (A Gazdasági Versenyhivatal 2008-ban három millió forintra büntette a MÚOSZ-t a sajtómunkáért fizetendő honoráriumok minimális mértékét meghatározó ajánlások közzétételéért. A szervezet jogorvoslatért bírósághoz fordult, de a pert elvesztette – a szerk.) A jelenlévők leszögezték, hogy a szabadúszók képviselete sem formájában, sem gazdasági hatásában, sem szándékában nem tekinthető kartellezésnek.

A legjobb helyzetben talán az állami vagy önkormányzati kezelésben lévő intézményeknél működő zenészek és előadóművészek vannak, az ő foglalkoztatásukat kollektív szerződésben szabályozzák – mondta el Gyimesi László (Művészeti Dolgozók Szakszervezete). – A színházak szerződtetési rendszerét az állami támogatást szabályozó törvények határozzák meg, az Operaház vagy az Operettszínház dolgozói például jó kollektív szerződéssel rendelkeznek – erősítette meg Ráksi Katalin, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára.

„Erős civil platformra van szükség”
A közép-kelet-európai média munkaadói agresszívek, a munkavállalók pedig rossz érdekérvényesítők. Hogy a helyzet megváltozzon, meg kell kezdeni a két oldal közötti párbeszédet – nyilatkozta az eMasának Marc Gruber, az Európai Újságíró Szövetség igazgatója Budapesten. A teljes interjú >>>
A Magyar Rádióban a szakszervezeti munkát a brutális takarékosság nehezíti. Varga Júlia, a Független Rádiós Szakszervezet (FRÁSZ) elnöke szerint az elmúlt három év alatt a kötelező teljesítmény közel megduplázódott, a létszám 25 %-kal csökkent, az elbocsátásokat a cégvezetés részéről az úgynevezett „önkéntes távozási program” támogatta.

A filmes területen önálló vállalkozók működnek, ami megnehezíti az érdekérvényesítést – mondta el Duló Pál (Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete). Egy-egy film az adott produkcióra létrejött projektcég szervezésében forog, a közreműködés, bár időben lehet hosszabb, lényegében alkalmi jellegű.

Az unióban a médiát egységes szektorként kezelik, az újságírók mellett minden előadó, fellépő idetartozik, de a műsorokhoz közvetlenül kapcsolódó műszakiak is. Az EU-ban ezek a munkavállalói csoportok összetartoznak – hangsúlyozták a brüsszeli munkacsoport tagjai.

Magyarországon a szektor érdekképviselete nagyon elaprózott. A tárgyaláson ezért felvetődött egy „ernyőszervezet”, a média minden területét érintő, együtt komoly létszámot felmutató érdekképviseleti szövetség megalapításának gondolata. Egy ilyen lobbiszervezet komolyt súlyt képviselő tárgyalópartnere lehet a politikai és gazdasági döntéshozóknak – ezzel minden résztvevő egyetértett.

Szerdán és csütörtökön Szlovákiában folytatódik az egyeztetés.
muosz.hu