Mézeskalács Múzeum Zalaszántón
2013. szeptember 11. szerda, 11:24
Zalaszántón, a fő út közepe táján egy éve hívogatja a vendégeket a Mézeskalács Múzeum tárgyakban, alkotásokban, ízekben gazdag tárlata. De ha már erre járunk, érdemes körülnézni a településen és a környéken is, no meg kissé elkalandozni a mézeskalács több ezeréves történelmében.
A település első írásos említése 1236-ból való. Ekkor már állt a román stílusú templom, amelyet később többször is átépítettek. A mintegy 1050 lakosú község a Keszthelyi-hegység és a Tátika-hegy közötti medencében, Keszthelytől és Sümegtől egyenlő távolságban található. A kis településen és régiójában viszonylag sok a látnivaló, a turisztikai vonzerő.

Halomsíroktól a sztupáig

A Tátika-hegyen kő- és bronzkori leletek kerültek elő, ami arra utal, hogy a község környékén már régen emberi telephely volt. Ezt bizonyítják a hegy lábánál az ún. tumulusok (halomsírok). A falu területén néhány római sírt is találtak a régészek, valamint cserép- és pénzmaradványokat. Zalaszántó már 1423-tól mezőváros (oppidum) volt, többször megyegyűlést is tartottak itt. Újabb kori látnivaló az 1993-ban felszentelt buddhista sztúpa, amely Európában a legnagyobb ilyen építmény.

A szerző felvétele

A község felett magasodó Kovácsi-hegyen 10 hektárnyi terület az Emberi Jogok Parkja. Az önkormányzat elképzelése szerint az emberi jogaiban sértett és hátrányos helyzetű népek, népcsoportok építészeti szimbólumai kerülnek itt felépítésre. Első építményét, a buddhista sztupát 1992-93-ban építették. Az avató ünnepséget a Dalai Láma, Tibet száműzött vezetője is megtisztelte jelenlétével és ő avatta fel 1993-ban.

A Gyöngyösi Csárda és a betyárok

A Kotsy vízimalom műemlék jellegű épület helyén már a török időkben is vízimalom állt, amelyet a Zerna-patak vize hajtott. 2004 óta a gyönyörűen felújított épületben működő malomipari gépekkel, a molnárok munkáját, életét bemutató tárgyakkal, dokumentumokkal ismerkedhet az érdeklődő. A bemutatóhelyen játszótér, piknikező hely, kiadványbolt várja a látogatókat.

A vízimalomtól elindulva érdemes felkeresni a vindornyaszőlősi Vidra tanösvényt és a XIII. században épült Tátika várának romjait. A várat a XIII. sz. második felében építették, magja a 2 méter vastag falakkal épült lakótorony volt. Zalaszántó gazdag múltját jól jellemzi a mára is fönnmaradt településrészek nevei: Almakút, Bodonkút, Cserhátmajor, Derékhegy, Gergelymalom, Külsőhegy, Paperdő, Parraghegy, Tátikahidegkút, Világosvár. Romantikus anekdoták és legendák lengik körül a Gyöngyösi Csárdát, illetve a közelében lévő, 280 éves betyársírokat, köztük Vak Illés és Kökes Pista sírhantjait. Szintén a Rezi-Sümeg út közelében található a nemrégiben felújított régi zsidótemető az Almási-dombon.

Drótika birodalma

Egy szépen megőrzött parasztház ad otthont a Mézeskalács Múzeumnak. Már a ház előtt embermagasságú banyaszobor csalogatja a látogatókat (ezért hívják Banyaháznak a létesítményt). Nagyon kedvesen fogadja az érdeklődő vendégeket Drótos Gyöngyi (akit Drótikának becéznek), innentől kezdve nem engedi el a múzeumlátogató kezét-eszét. A mézeskalács alapvető funkciója, egy üzenet szimbolikus „megfogalmazása”: a díszes tükrös szívecske a szerelemről szól, míg a díszes-színes huszár figurás mézeskalács inkább kedves szuvenír: emlékeket hordoz a megajándékozott családtagoknak, barátoknak, sőt olykor ültetési kártya funkcióval is szolgál.

Így süssük – egy recept a sok közül
1 kg liszt
0,5 kg méz
30 dkg kristálycukor
4 tojássárgája
1/4 kk szódabikarbóna
25 dkg margarin
fahéj, szegfűszeg, gyömbér - ízlés szerint

Forraljuk fel a mézet a kristálycukorral és a fűszerekkel, majd tegyük bele a margarint is és hagyjuk langyosra hűlni. Ezután gyúrjuk össze a liszttel és a szódabikarbónával, és a legvégén dolgozzuk bele a tojássárgákat is. Egy éjszakán keresztül pihentessük hűtőben a tésztát. Másnap nyújtsuk 0,5 cm vastagra, és szaggassuk ki a formákat. 160-180 C-fokon, 10-15 perc alatt megsül. A kész kalácsokat felvert tojásfehérjéből és porcukorból készült mázzal vagy magvakkal díszíthetjük.
Az „egyszerű” mézeskalács készítő Drótos Gyöngyi ars poeticája, aki munkahelyteremtés címén nyitotta meg ezt a kis múzeumot: a munkája szerelemmé vált és hivatássá, és azt szeretné, ha azzal a kevés kis információval, amit a vendégeknek-látogatóknak olyan nagy szeretettel elmesél, megnyit egy olyan kaput, amit meg kell nyitni, mert az ajtó mögött a sok ősi értékünk között ott van a mézeskalács is, aminek szeretetszaga van és az orrunkon kívűl nem csak az ízlelőbimbóinkat kényezteti, hanem a lelkünket is. Mert egy szeretetből adott mézeskalács kinyitja a szív kapuit is.

A múzeum helyiségeiben, tárlóiban, tablóin több száz eredeti sütemény, fotók, leírások dokumentálják e művészeti ág hazai történetét-történelmét. Művészi igényességgel fából faragott úgynevezett ütőfák, a változatos színt, mintát, formát biztosító írókázás, azúrozás, kellékei, mázak, festékek sokasága – így üzen a múltból egy „édes” szakma. Az alapmasszát vonzó és kellemes illatú fűszerekkel teszik varázslatosabbá, sőt déligyümölcs-formákkal teszik egzotikusabbá az ajándékot. A fűszerek közül nagyszerűen illeszkedik a méz aromavilágába fahéj, a gyömbér, az ánizs, a szegfűszeg, a reszelt narancs- és citromhéj, de nem árt neki egy csipetnyi őrölt bors sem.

A sokoldalú méz

Feltételezhető, hogy a mézeskalácsosság egyidős a méz használásával. Az egyiptomi piramisokban nemcsak mézet, hanem mézes tészta maradékot is találtak. Amikor az ókori lepénybe mézet is kevertek, az édes kaláccsá változott. Az i. e. 180-170 körül rendezett bacchanáliákról nem hiányzott a libuim, ahogyan a mézből és lisztből készített, izgatóan fűszerezett akkori süteményeket nevezték.


Rómában a családtagok születésnapjára is készítettek mézesbábokat, amelyeket nem ettek meg, hanem a házi isteneknek ajánlottak. A kalácssütés együtt említhető a mézsör- és a gyertyakészítéssel. Akik a mézből cukorkát készítettek, és mézben főtt birsalmát varázsoltak asztalaikra, valószínűleg mézeskalácsot is készítettek, attól függetlenül, hogy cukrászoknak vagy esetleg dulciáriusoknak nevezték őket. Marcus Valerius Marcialis így ír róluk az i. sz. első századában: Pistor dulciarius, Mille tibi dulces operum manus ista figuras extruet: Huic uni parca laborat apis. (Édességművész, Ezer alakú édes tárgyat készít számodra a keze. S a szorgalmas méh csak neki dolgozik.)

Jancsi és Juliska: nem csak a mese volt morbid

A skandinávok és germánok vaddisznó alakú mézeseket sütöttek a téli napforduló eljövetelekor. A németek körében nemcsak, hogy nagy hagyománya volt a mézeskalácsnak, de Európában is rajtuk keresztül terjedt el. Jancsi és Juliska meséje is német eredetű: két helyi mézesbábos konkurenciaharcának szájhagyomány útján elterjedt története. Katherina Shrader neves mézeskalács készítő asszony volt, akinek a spessarti erdőben állt a háza. Őt vádolta meg boszorkánysággal kikosarazott udvarlója, Hans Metzler, aki szintén mézeskalács készítő volt, azt állítva, hogy embereket csábít magához, felhizlalja és megeszi őket. Az asszonyt végül a vád alól felmentették, de a feljelentő nem nyugodott bele az ítéletbe, és belökte áldozatát a forró mézeskalácssütő kemencébe.

Belereszelték a mártásba

A magyar mézeskalácsosság az Árpád-házi királyok idején már nyomon követhető – a saját méhészettel rendelkező kolostorokban formákat, mézes italokat és süteményeket is készítettek. A mézes pogácsa és mézesbáb elnevezéseket a 16. században már jegyezték a krónikák. A leghíresebb mézesek magyar nyelvterületen Debrecenben és Erdélyben készültek. Erdélyben fellelhető receptek szerint a mézeskalácsot vadas mártás készítéséhez is használták: a száraz mézest belereszelték a mártásba. Ez a szokás elterjedt az angoloknál is – akik Erdélyből rendelték a kalácsot – és ugyanúgy fellelhető a zsidó konyha receptjeiben is.

Fortélyok
- A nagyobb méretű formákat tepsiben süssük, így nem torzulnak el.
- Nagyobb figurákat hagyjunk egy napig pihenni és csak utána díszítsük.
- A tészta akkor kész, ha a széleinél megpirult.
- Ha a mézes alakja sütés közben változik, utóbb még formára vághatjuk, de csak rögtön a sütés után, mert hidegen könnyen törik.
- Ha karácsonyfadísznek szánjuk, akkor még a sütés előtt szúrjunk lyukat a formába a szalagnak, fonálnak, amivel majd a fára aggatjuk. Ha sütés után próbálkozunk, a remek kis figurák könnyen eltörhetnek.
- Ne ijedjünk meg, ha a mézeskalács a sütés után keménynek bizonyul – később megpuhul, bár vannak receptek, amelyek kimondottan csak kemény, díszítésre szánt mézesekhez alkalmasak.
- A mézeskalács sütés közben megnő, így legalább 2 – 2 centimétert hagyjunk a sütőlapon az egyes darabok között.
- Ha a választott figurához nem találunk kész formát, akkor rajzoljunk először sablont és vágjuk körbe.
- Ha nagyobb részeket akarunk összeilleszteni, ragasztani – például mézeskalács házikó készítésénél – akkor a hagyományos, díszítésre javasolt tojáshabba tegyünk több porcukrot és máris kész a fogyasztható kötőanyag.
László Gyula